Ez a cikk a Potyond témával foglalkozik, amely számos területen érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Potyond egy olyan téma, amely mai relevanciája és hatása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a társadalom figyelmét. Az évek során a Potyond olyan tanulmányok, kutatások és elemzések tárgya volt, amelyek rávilágítottak a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásaira és következményeire. Ebben az értelemben a cél a Potyond jelentésének, eredetének, hatásának és lehetséges megoldásainak alapos feltárása, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjunk a témában.
Potyond | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnár Vilmos Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 9324 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 88 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Potyond weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Potyond témájú médiaállományokat. | |||
Potyond község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban. A megye legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik.
Magyarország északnyugati részén, Csornától 11 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, a Rábaköz középső részén.
A 85-ös és 86-os főúttól egyaránt 11 kilométerre található; főutcája a Bogyoszló-Beled közt húzódó 8606-os út, de déli határszélét a 8602-es út is érinti.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 97 | 95 | 96 | 98 | 92 | 90 | 88 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 6,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 1,1%, evangélikus 29,5%, felekezeten kívüli 14,7% (21,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% németnek, 2,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 19,6% evangélikus, 4,3% református, 4,3% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (34,8% nem válaszolt).[12]