Munsö-ház
Napjainkra a Munsö-ház olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Munsö-ház megjelenése óta viták, kutatások és elemzések tárgya olyan különböző területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a társadalom. Ez a jelenség számos olyan visszhangot váltott ki, amelyek hatással voltak arra, ahogyan az emberek mindennapi életükben észlelik és megközelítik a Munsö-ház-et. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Munsö-ház különböző aspektusait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és egy olyan részletes és kimerítő elemzést nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse ezt a jelenséget és következményeit a mai társadalomban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Munsö-ház | |
Munsöätten | |
 | |
| Ország | Svédország |
| Alapító | Björn Ironside (legendás) VI. (Győztes) Erik |
| Kihalt | 1060 |
| Utolsó tag | (Öreg) Emund |
A Svea királyságról először 500 körül tesznek említést, amikor Uppland körül, a Mälaren-tó északi részén, megalakul az első svéd királyság. Ennek az Yngling-háznak vagy Munsö-háznak is nevezett családnak a leszármazottjai egészen 1060-ig uralkodtak.
A család ismertebb tagjai:
