Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Martin Karplus témáját, elemezve eredetét, mai relevanciáját és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. A Martin Karplus nagy érdeklődést váltott ki a nyilvánosságban, vitákat és vitákat váltva ki a következményeiről és következményeiről. Multidiszciplináris megközelítéssel megvizsgáljuk a Martin Karplus-hez kapcsolódó összes szempontot, a történetétől a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a témáról, amely az elmúlt években oly nagy figyelmet keltett.
Martin Karplus | |
![]() | |
2013-ban | |
Született | 1930. március 15.[1][2][3][4] Bécs[5][6] |
Elhunyt | 2024. december 28. (94 évesen)[7][8] Cambridge[9] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Martin Karplus témájú médiaállományokat. | |
Martin Karplus (Bécs, 1930. március 15. – 2024. december 28.) osztrák születésű amerikai elméleti kémikus.
Családja a zsidó származás miatt az Amerikai Egyesült Államokba menekült, amikor Ausztriát bekebelezte a Harmadik Birodalom. Nagyapja, Johann Paul Karplus elismert pszichiáter professzor volt a Bécsi Egyetemen. Testvére, Robert Karplus elméleti fizikus és tudomány népszerűsítő volt.
1950-ben szerezte meg a B.A. diplomáját a Harvard College-on. 1953-ban a California Institute of Technologyn szerezte meg a PhD fokozatát. Linus Paulinggal dolgozott együtt. Ezután a National Science Foundation ösztöndíjával az Oxfordi Egyetemre ment, mint posztdoktori kutató és Charles Coulsonnal dolgozott együtt. Tanított a University of Illinois-on és a Columbia Egyetemen mielőtt a Harvard Egyetemre ment 1967-ben.
2013-ban megosztva Michael Levitt-tel és Arieh Warshellel neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „a komplex kémiai rendszerek többszintű modelljének kifejlesztéséért”.[21][22][23] Haláláig a Harvard Egyetem Theodore William Richards Professor of Chemistry posztját töltötte be mint professzor emeritus.