Kurt Wüthrich

A Kurt Wüthrich témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatása miatt, a Kurt Wüthrich számos kontextusban vita és vita tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kurt Wüthrich különböző aspektusait és hatását különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Részletes és éleslátó elemzésekkel igyekszünk megvilágítani ezt a széles körű és jelentős témát, azzal a céllal, hogy olvasóinknak mélyebb és szélesebb körű megértést biztosítsunk a Kurt Wüthrich-ről.

Kurt Wüthrich
Született1938. október 4. (86 éves)[1][2][3][4]
Aarberg
Állampolgárságasvájci
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • EMBO Membership
  • Marcel Benoist-díj (Duilio Arigoni, 1991)
  • Louisa Gross Horwitz-díj (Richard R. Ernst, 1991)[5]
  • Louis-Jeantet-díj (1993)[6]
  • Kyoto Prize in Advanced Technology (1998)[7]
  • Otto Warburg Medal (1999)[8]
  • kémiai Nobel-díj (2002, John Fenn, Koichi Tanaka, 5 000 000 kr)[9][10]
  • a Valenciai Egyetem díszdoktora (2004)[11]
  • Bijvoet Medal (2008)
  • Oesper Award (2010)[12]
  • Foreign Member of the Royal Society (2010. május 20., 2010)[13]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Wüthrich témájú médiaállományokat.

Kurt Wüthrich (Aarberg, Bern kanton, 1938. október 4.[14] –) svájci születésű Nobel díjas biofizikus, biofizikai kémikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár. Saját magát fizikusnak tartja.[15]

Élete

1938-ban született Svájcban. A master of science diplomát kémia, fizika és matematikából a Berni Egyetemen szerezte 1962-ben, ugyanott PhD. fokozatot szerzett kémiából. Posztdoktori képzését a Baseli Egyetemen kezdte, majd a Berkeley Egyetemen folytatta tovább a Bell Telephone Laboratoriumban. Biofizika professzor lett a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule (ETH). 1997-ben a Sienai Egyetem és a Zürichi Egyetemen egyaránt a kémiai tudományok tiszteletbeli doktorává avatták. 2001-ben a Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetemen is megkapta ezt a címet,[16] 2007-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának díszdoktora lett.[17]

Fontos vezető szerepet játszott a stockholmi székhelyű International Union for Pure and Applied Biophysics életében: 1975–78-ig mint a társaság tagja, 1978–84-ig főtitkára majd 1984–87-ig alelnöke volt a szervezetnek. E negyedszázad alatt következetesen és jelentősen támogatta a magyar biofizikus kutatókat – köztük különösen a pécsieket -, több nemzetközi rendezvényre való meghívással, illetve a tudományos együttműködésekben való részvételek segítségével. Többször járt Magyarországon és Pécsett is.[17]

Kutatási területe

Wüthrich csoportjai az ETH Zürichben, a Scripps Researchnél, a kaliforniai The Scripps Kutatóintézet és a kínai ShanghaiTech Universityn dolgoztak biológiai makromolekulákkal a mágneses magrezonancia spektroszkópon (NMR-spektroszkópia). A kutatásokról megjelent közlemények tartalmazzák a makromolekuláris szerkezet meghatározásának módszerét NMR-rel oldatban, és a transzverzális relaxációra optimalizált spektroszkópia (TROSY) elveinek alkalmazását nagy szupramolekuláris összeállítású NMR-kísérleteknél. Az évek során a kutatások a magasabb organizmusok differenciálódására, az immunszuppresszióra és a neuropatológiára összpontosultak. 2019. áprilisától az NMR-technikákkal folytatott kutatást a ShanghaiTech Universityn folytatják, a transzmembrán jelátvitelre összpontosítva a G-proteinhez kapcsolt receptorok (GPCR-k) által. A Scripps Research és az ETH Zürich az „egészségügy a 21. századi idősödő emberi társadalmakban” általános témájú projekteket folytatja, elsősorban a szarkopénia emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálva.[16]

Nobel-díja

2002-ben John Fenn-nel és Tanaka Koicsivel megosztva kaptak Kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint:

„„elkülönítő módszer fejlesztéséért a biológiai makromolekulák tömegspektrometriás elemzése területén”, másrészt: „a mágneses magrezonancia spektroszkópia területén a biológiai makromolekulák háromdimenziós szerkezete meghatározhatóságának megoldásáért””

Jegyzetek

  1. ↑ Kurt Wüthrich Biographical (angol nyelven). nobelprize.org . Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  5. ↑ https://www.cuimc.columbia.edu/research/louisa-gross-horwitz-prize/horwitz-prize-awardees/2000-1991-awardees
  6. ↑ https://www.jeantet.ch/en/prix-louis-jeantet/laureats/1993-en/professeur-kurt-wuthrich/
  7. ↑ https://www.kyotoprize.org/en/laureates/
  8. ↑ https://otto-warburg-medal.org/en/laureates.html
  9. ↑ The Nobel Prize in Chemistry 2002 (angol nyelven). nobelprize.org . Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  10. ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. április 1. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  11. ↑ Acto de Investidura como Doctor “Honoris Causa” del Excm. Sr. Dr. Kurt Wüthrich. University of Valencia, 2004. június 14. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  12. ↑ https://www.artsci.uc.edu/departments/chemistry/alumni-and-community/the-oesper-award-program-and-symposium/previous-recipients-of-the-oesper-award.html
  13. ↑ https://web.archive.org/web/20110606042238/http://royalsociety.org/about-us/fellowship/new-fellows-2010/. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
  14. ↑ Tore Frängsmyr: Kurt Wüthrich biographical. Nobel Alapítvány honlapja (2003) (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  15. ↑ Ötvös Zoltán: Hatezer hivatkozás – Kurt Wüthrich svájci biofizikus, kémikus. Magyar Idők (2017. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  16. ↑ a b Kurt Wuthrich, PhD. Department of Integrative Structural and Computational Biology (2019) (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  17. ↑ a b Dr. Wüthrich Kurt. PTE (2007) (Hozzáférés: 2019. november 30.)