Kronstadt

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Kronstadt a történelmi német neve a romániai Brassó városának is.
Kronstadt (Кронштадт)
Kronstadt címere
Kronstadt címere		 Kronstadt zászlaja
Kronstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanySzentpétervár
Alapítás éve1704
Irányítószám197760–197762
Körzethívószám+7 812
Autórendszám kódja78, 98
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség44 401 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Kronstadt (Oroszország) Kronstadt Kronstadt Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′60, 29.76666666666760.000000°N 29.766667°EKoordináták: é. sz. 60° 00′, k. h. 29° 46′60, 29.76666666666760.000000°N 29.766667°E
Kronstadt (Szentpétervár) Kronstadt Kronstadt Pozíció Szentpétervár térképén
Kronstadt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kronstadt témájú médiaállományokat.

Kronstadt (oroszul Кронштадт), a német Kron, azaz „korona” és stadt, azaz „város” szavakból) oroszországi kikötőváros Szentpétervártól 30 kilométerre nyugatra, a Finn- és a Kronstadti-öblöt elválasztó Kotlin-szigeten. Közigazgatásilag Szentpétervárhoz tartozik, annak Kronstadti közigazgatási kerületét, egyúttal Kronstadt város nevű önkormányzati körzetét alkotja.

Lakossága 43 005 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.

Kronstadt hagyományosan az orosz admiralitás (haditengerészeti főparancsnokság) székhelye és a Balti Flotta Szentpétervár bejáratát őrző bázisa.

1921 márciusában itt zajlott a kronstadti felkelés. A történelmi városközpont és az erődítmények az UNESCO világörökség részét képezik.

A Szovjetunió fennállása idején Kronstadt zárt város volt.

Története

A Kronstadti-öböl 1888-as térképe Az északi védművek egy szakasza.

Kronstadtot I. Péter cár alapította, miután 1703-ban elfoglalta a Kotlin-szigetet Svédországtól. Az első erődítményeket 1704. május 18-án kezdték építeni.

A Kronstadti-erődöt rendkívül gyorsan építették fel. A Finn-öböl nem mély és télen teljesen befagy. Az építkezéshez tölgyfatörzsek ezreit használták fel és köveket. Mindezt az öböl jegén szállították keresztül és a jégbe vágott lékeken keresztül építették be. Az öblön így számos kis szigetet képeztek, melyeken erődöket emeltek, lezárva Szentpétervár bejáratát a nyílt tenger felől. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt szabadon, ezeket a legerősebb erődítmények őrizték.

A 19. században a védműveket még jobban megerősítették.

A kronstadti felkelés

1921. március elején a kronstadti matrózok fellázadtak a bolsevikok ellen. Az esemény igen nagy csapás volt a rendszerre, hiszen az itteni matrózok a kommunizmus hívei voltak, és igen nagy szerepük volt az 1917-es bolsevik hatalomátvételben. A lázadás fő támogatói a Petropavlovszk, a Szevasztopol és a Reszpublika sorhajók legénysége volt. A matrózok az igazi szocializmust akarták megvalósítani, és a bolsevikok hatalmát megdönteni.

A helyzet megoldására az oroszországi polgárháború egyik vörös parancsnokát, Mihail Tuhacsevszkijt jelölték ki. Március 7-én elkezdték ágyúzni a kronstadti erődöt és mintegy 50 000 katona sorakozott fel a kb. 3000 matróz ellen. A március 8-án megindított első roham kudarcba fulladt, és mintegy 1000 bolsevik katona a felkelők oldalára állt. A következő támadásra március 17-ének éjszakáján került sor, amikor a vörös csapatok a befagyott jégen átkelve kerültek az erőd és a felkelők közelébe. Ezzel együtt mérges gáz is bevetésre került és másnap délre a felkelést teljesen felszámolták. A túlélők egy része Finnországba menekült, más részüket sarkkörön túli fogolytáborba zárták.

A második világháborúban

Látnivalók

Kronstadt egyik fő látványossága a Szent Miklós katedrális,amit 2013-ban szentelt fel közösen szentelt fel I. Kirill moszkvai pátriárka és III. Teofil jeruzsálemi pátriárka. A templom különlegessége, hogy a mecsetté alakított Haiga Szófia stílusában épült.

Híres kronstadtiak

Jegyzetek

  1. ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. .
  3. ↑ a b William J. Spahr: Sztálin hadvezérei, p. 157.
  4. ↑ Kronstadt - egy újabb forradalom kiindulópontja?. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  5. ↑ Kronstadt - 1921, a felkelés eltiprása. Sulinet. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

További információk

Nemzetközi katalógusok
Ez az orosz településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!