Kocsis Gergely

Ez a cikk a Kocsis Gergely témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Kocsis Gergely olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig, a kultúrán és általában a társadalomon keresztül. A történelem során a Kocsis Gergely tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket szült, és mély elmélkedéseket váltott ki a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Kocsis Gergely-hez kapcsolódó különböző szempontok részletes elemzése, kitérve annak következményeire, következményeire, valamint a jelenléte következtében felmerülő lehetséges megoldásokra. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész áttekintést adjon a Kocsis Gergely-ről, hogy ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban kritikai és konstruktív gondolkodást segítsen elő.

Kocsis Gergely
Született1975. március 24. (50 éves)[1]
Keszthely[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1999)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1999 –
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
2007
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsis Gergely témájú médiaállományokat.

Kocsis Gergely (Keszthely, 1975. március 25. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Budapesti Katona József Színház tagja.

Életút

A Színház- és Filmművészeti Főiskola[2] elvégzése (1999) után a "Katona" szerződtette. Emlékezetes szerepeiben kisembereket, "antihősöket"; pipogya, csúszó-mászó alakokat, lúzereket alakít. Elbizonytalanítja azonban a "skatulyázót" Zsótér Sándor Csongor és Tündéjében eljátszott férfi főszerep és sorolhatnánk további ellenpéldákat is.

Vendégként szerepet kapott a Radnóti Miklós Színház Szentistvánnapi búcsú című darabjában. Rendszeresen közreműködött a Petőfi Irodalmi Múzeum és a TÁP Színház produkcióiban. A Stand up comedy királya című száma legális és zug-netes letöltők egyik legkeresettebb produkciója.

Hosszú évekig tanult zenét, amit a Könnyű Esti Sértés nevű formációban gyakorolhat. A hangszerismeret a Dzsesztetés című produkcióban több színésztársa fölé emeli. Ez azonban nem vigasztalja, mert keserű, önkritikus monológja szerint Charlie Parker-i magaslatok meghódítására esélye sincs.[3]

Barátaival együtt mindenese (forgatókönyv író, színész, rendező) a Papsajt[4] című egész estés filmnek. Ha lett volna költségvetése a mozinak, talán a produceri munkába is belekóstol. A filmben szerepet kapott Eszenyi Enikő, Benedek Miklós, Kulka János mellett Gothár Péter is. A rendezővel sok oldalú kapcsolata van. Számos alkotásában osztott rá szerepet, de A leghidegebb éjszaka című filmjének zeneszerzője is volt.

Szerepeiből

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82.[Mj. 1]

Mozgókép

Film

TV

  • A leghidegebb éjszaka (2000)
  • Aranyszabály (2002)
  • Hóesés vízivárosban (2004)
  • Presszó (2008)
  • Tanúvallomás (2008)
  • Életképek (2008–2009)
  • Hangyatérkép (2011)
  • Utolsó órák (2014)
  • A rajzoló (2014)
  • Bogaras szülők (2018)
  • A színésznő (2018)
  • Shakespeare 37 (2022)

Szinkron

Közreműködésével -többek között- Mos Def, Ken Leung, Jack White szólalt meg magyarul a filmvásznon.

Rádió

Díjai

  • POSZT-Országos Színházi Találkozó: Legjobb pályakezdő (1999)
  • Kritikusok díja: A legjobb pályakezdő (2000)
  • Vastaps-díj
    • A legjobb férfi alakításért (2004, 2005)
    • A legjobb férfi mellékszereplő (2009)
  • Máthé Erzsi-díj (2004)
  • Jászai Mari-díj (2007)
  • Márciusi Ifjak-díj (2010)
  • Vastaps-díj: A legjobb férfi mellékszereplő: A kaukázusi krétakör; Nóra – karácsony Helmeréknél

Hang és kép

Kutyakeringő

[6]

„...Mindenkinek volt már rossz napja, voltunk már magányosak, ilyen híreket vagy leveleket is kaptunk már, hagytak már el bennünket. Sosem gondoltam az öngyilkosságra, de mint férfi, éreztem már magam nagyon tehetetlenül egyrészt a nőkkel, másrészt a világgal, a világ és önmagam megértésével kapcsolatban; sokszor voltam minden mindegy állapotban, és erről ez a darab nagyon pontosan szól. Az az alcíme, hogy költemény a magányról. Szerintem nem rossz alcím. Persze őrületes közhely, de mit csináljunk, közös tulajdonunkban levő érzésről beszélünk. Szólhatna az előadás sokkal nyafogósabban, impotensebben is a magányos pillanatokról, de elég tökösen szól róluk.”

Jegyzetek

  1. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Bábszínész szakon végzett
  3. ↑ Állítása indoklásaként Charlie Parker-Bennie Harris Ornithology című számát játssza le, CD-ről.
  4. ↑ Papsajt. Filmkészítés, pénz nélkül. . (Hozzáférés: 2010. június 3.)
  5. ↑ Szigligeti Ede, Déryné, Jókai Mór, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csehov, Anton, Kosztolányi Dezső, Jászai Mari műveiből.
  6. ↑ Színház.net Szerző: Sztrókay András[halott link]

Források

| style="width:50%; text-align:left; vertical-align:top;" |

Megjegyzések

  1. ↑ Hozzáférés: 2017. szeptember 5.

További információk

Kapcsolódó szócikkek