A mai világban a Xantus János (filmrendező) olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Évtizedek óta a Xantus János (filmrendező) különböző területeken végzett tanulmányok és kutatások tárgya, és rengeteg információ és vélemény született a témában. A Xantus János (filmrendező) fontosságát tükrözi a társadalomra gyakorolt hatása és a mindennapi életünkre gyakorolt hatása. Ebben a cikkben a Xantus János (filmrendező)-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzését és megvitatását javasoljuk, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Xantus János | |
Született | 1953. november 7.[1][2] Budapest[1] |
Elhunyt | 2012. november 13. (59 évesen)[1][2] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Xantus Gyula |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1975–1979) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1988) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Xantus János (Budapest, 1953. november 7. – Budapest, 2012. november 13.[3]) Balázs Béla-díjas (1988) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, egyetemi tanár.
Szülei: Xantus Gyula (1919–1993)[4] festő és Szarvas Ilona. Tizennyolc évesen szerepelt Gazdag Gyula filmjében, a Sípoló macskakőben. Érettségi után a Filmlaboratórium Vállalatnál és a Mafilmnél dolgozott.
1975–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt Makk Károly osztályában. Előbb Makk-kal dolgozott együtt, majd több sikeres nagyfilmet és rövidfilmet rendezett. A Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt.
1983-ban készítette el Eszkimó asszony fázik című első nagyjátékfilmjét. 1990 óta szinte kizárólag kísérleti- és dokumentumfilmeket készített. 1992-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendezőtanára volt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 1; rendezőként: 6.[5]