King’s College London

A mai világban a King’s College London nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a King’s College London emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Legyen szó tanulmányokról, vitákról vagy egyszerűen hétköznapi beszélgetésekről, a King’s College London bizonyította fontosságát mindennapi életünkben. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a King’s College London különböző aspektusait, az eredetétől a mai fejlődéséig, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk ezt a lenyűgöző és releváns témát.

King's College London
A Somerset House épülete
A Somerset House épülete
Alapítva1829 (a legkorábbi feljegyzett oktatás 1561-ben)
AlapítóIV. György király és Arthur Wellesley
NévadóIV. György király
Rövid névKCL • King's
Hely Egyesült Királyság, London
MottóLatin: Sancte et Sapienter
("Hittel és bölcsességgel")
TípusÁllami kutatóegyetem
Oktatók száma6,195 (2022/23)
Hallgatói létszám41,045 (2022/23)
IgazgatóChristopher Geidt
Tagság
Elérhetőség
CímStrand, London WC2R 2LS, United Kingdom
Elhelyezkedése
King's College London (Egyesült Királyság)
King's College London
King's College London
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 51° 30′ 43″, ny. h. 0° 06′ 58″51.511944°N 0.116111°WKoordináták: é. sz. 51° 30′ 43″, ny. h. 0° 06′ 58″51.511944°N 0.116111°W
Térkép
A King's College London weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz King's College London témájú médiaállományokat.

A King's College London egy brit elitegyetem,[1] a Londoni Egyetem egyik alapító tagintézménye.[2][3] IV. György király és Arthur Wellesley miniszterelnök alapította. A King's megalapítására kiadott uralkodói charta előtt csak az Oxfordi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem szerzett ilyen kiváltságot, így a harmadik brit egyetemként nyitotta meg kapuit 1829-ben.[4] A King’s tudományos körökben nagyon neves intézménynek számít. A Times Higher Education felmérése szerint ez Európában az ötödik, világviszonylatban a 22. legjobb egyetem.[5] Történelem, politika, filozófia, zene, fogászat és jog területen kiadott diplomái különösen erősek, a nemzeti versenyeken gyakran vannak benn az első öt között.[6] A King's a brit elitegyetemeket tömörítő Russell-csoport (Russell Group) egyik alapító tagja.[7] Európában itt van a legnagyobb oktatási célú egészségtudományi központ, s hat gyógyászati kutatóbizottságnak itt van a székhelye.[8] Ez több, mint akárhol máshol a világban, s ez az összes ilyen brit intézménynek több mint a negyedét jelenti.[9] Ma az egyetemnek kilenc oktatási részlege van, melyek a Temze partján, London központjában fekvő négy, valamint a dél-londoni Denmark Hillen lévő kampuszokban vannak elhelyezve.[10]

Itt végzettek közül 14 Nobel-, 3 Oscar-, 3 Grammy-, 1 Emmy-, 1 Golden Globe- és 1 Booker-díjas, számtalan állam- és kormányfő került ki, valamint nemzetközi szervezetek vezetői is.[11]

Története

A IV. György védnökségének emléket állítva King’s-nek elnevezett iskolát 1829-ben azt követően alapították, hogy 1826-ban létrehozták a ma University College London néven ismert London Universityt.[12] Az UCL-t zsidók, utlilitáriánusok, nemanglikán keresztények valamint világi intézmények támogatásával alapították azért, hogy "a középosztálybeli, 15 vagy 16 és 20 év közötti fiatalságot" oktassa.[13] Azért volt szükség ilyen intézmény megalapítására, mert Oxford és Cambridge egyetemei abban az időben csak a gazdag anglikánok fiait tanították.[14] A University College London (UCL) megalapítása egybeesett azzal, hogy a kormány egyre kevésbé támogatta az egyházat, s ez valójában "egy olyan ellenkező vihart indított el, mely tombolni kezd, s felemésztett minden, még meglévő energiadarabot."[15] Dr George D'Oyly tiszteletes, a Lambeth rekotra és a chamberwelli Wilson's School igazgatója ellenezte az iskola világi voltát, s egy nyílt levelet tett közzé, melyben egy versenytárs intézmény felállítását szorgalmazta. Ez vallási, még pontosabban anglikán szemléletű lett volna, mely hallgatóiba belenevelte volna "a vallási cselekedeteket úgy, ahogy azt a Nemzeti Egyház előírta."[16] Ez arra késztette Arthur Wellesleyt, az akkori miniszterelnököt, hogy összehívjon egy ülést, melyen 1828. június 21-én megalapították a King’s-t. Azon törekvését, mellyel egyszerre támogatta az anglikanizmust és ezzel egy időben adott majdnem teljes polgárjogot a katolikusoknak, 1829 elején George Finch-Hatton ellenállását váltotta ki. Ennek eredménye az lett, hogy az év március 21-én a Battersae Téren párbajra került sor.[17] Mindketten szándékosan céltalanul lövöldöztek, s egyikük sem sebesült meg.[17] Az egyetemen a "Párbajnapot" most is minden év március 21-én megrendezik, s mindig más-más eseménynek adnak ilyenkor helyet.[18]

A Chancery Lane-en lévő Maughan Könyvtár az iskola legnagyobb könyvtára.
A King's College London Chapel

A King's 1831-ben Oxfordhoz a megtévesztésig hasonló tudományos arculattal nyitotta meg kapuit. Az alapítók szándéka és az egyetem szívében lévő kápolna ellenére az induláskor kiadott tájékoztató megengedte, hogy "mindenféle nonkonformista szabadon beléphessen az egyetemre."[19] A kémia, az angol irodalom és a kereskedelem ott volt a felajánlott kurzusok között.[14] Ebben az időben még sem a King’s, sem a "London University" nem tudott fokozatot biztosítani, ami a praktizálni kívánó orvosoknak problémát jelentett. A problémára az nyújtott megoldást, hogy a London University vezetőségét irányító Henry Broughamet kinevezték lordkancellárrá. Ebben a posztjában automatikusan a King’s vezetője is lett. Miután felismerte, hogy a kormány nem akar fokozatadományozó jogkört biztosítani London két egyetemének, emiatt a tárgyalások végén olyan megállapodás született, mely alapján a két intézmény 1836-ban összeolvad, létrehozza a "University of London" nevű egyetemet, s a "London University" egy alacsonyabb rangú felsőoktatási intézmény lett.[14]

A King's professzorai meghatározó szerepet játszottak a XIX. századi társadalmi és tudományos haladásban, mivel a felsőoktatást megnyitották a nők és a munkásosztály előtt, valamint lehetőséget biztosítottak éjszakai tanulásra. Talán Rosalind Franklin és Maurice Wilkins munkássága volt a legjelentősebb tudományos kutatás az egyetem falai között, melynek eredményeinek felhasználásával James D. Watson és Francis Crick feltérképezték a DNS szerkezetét. Ezen kívül a King’s még számos fejlesztésben játszott kiemelkedő szerepet, melyek eredményei átalakították az életet. Ezek közé tartoznak azok a kutatások, melyek révén megalkották a rádiót, a televíziót, a mobiltelefont és a radart.[20]

A King’s első, végzettséget igazoló rangja a King’s College Munkatársai, AKC volt. Az etika és teológia kérdéseivel foglalkozó kurzus még ma is elérhető az egyetem azon hallgatóinak (és alkalmazottainak), akik az alap akadémiai végzettséget biztosító tanulmányaik mellett elvégeznek még egy opcionális hároméves tanfolyamot. A vizsga sikeres letétele feljogosítja a végzett hallgatókat, hogy nevük után használják az AKC rövidítést.

Arthur Wellesley, Wellington első hercege 1829-ben párbajt vívott Winchilsea 10. grófja, George Finch-Hatton között. Ez amiatt robbant ki, mivel a herceg támogatta az ír katolikusok jogait, és az újonnan megalapított King’s College függetlenségét.

A mai egyetem számos összevonás után alakult ki. 1985-ben összevonták az Erzsébet Királynő Főiskolával (Queen Elizabeth College) és a Chelsea-i Tudományos és Technológiai Főiskolával. Később csatlakozott még a Pszichiátriai Intézet és a Guy’s és St Thomas’ Kórházak Egyesített Orvosi és Fogorvosi Iskolája. Florence Nightingale ápolók számára kialakított gyakorlóiskolája jelenleg Florence Nightingale Betegápolási és Szülészeti Iskola néven működik. Ma az egyetemnek kilenc oktatási részlege van.

Az egyetem megalapításakor létrehozták ennek a Junior részlegét is, a King’s College Iskolát. Eredetrileg a strandi épületben volt elhelyezve, de 1897-ben átköltözött Wimbledonba. A King’s College Iskolának ma nincs köze az egyetemhez.

2003-ban a College megszerezte azt a jogot, hogy saját nevében adhat ki fokozatokat. Ezt a jogot egészen 2007-ig nem használta az egyetem. Ekkor jelentette be, hogy a szeptemberben tanulmányaikat megkezdők nem a Londoni Egyetem, hanem a King’s diplomáját fogják kezükhöz kapni. Azonban a mostani diplomák is tartalmaznak arra való utalást, hogy a King’s a Londoni Egyetem társintézménye.[21] Minden olyan hallgatónak, akinek 2007 augusztusában még legalább egy évnyi tanulmányi ideje hátra volt, felajánlották, hogy választása szerint vagy a Londoni Egyetem, vagy a King’s diplomáját kaphatja meg.

Tudományos elismertsége

A King’s tudományos elismertséggel büszkélkedhet. A The Guardian újság szerint a King's College London, a Londoni Közgazdasági Iskola, az Imperial College London és a University College London mindegyikének akkora a nemzetközi elismertsége, melyet ebben az országban csak Oxfordé előz meg.[22] 2008-ban a The Times újság a King’s-et az ország 10. legjobbjaként minősítette,[23] míg ugyanebben az évben a king’s a The Sunday Times listáján 12.,[24] a Guardianén 12.,[25] a Times Higher Education Supplementben 5.,[5] a The Daily Telegraphnál 17.,[26] a The Independentnél pedig 15. lett.[27] Nemzetközi tekintetben a Times Higher Education QS Egyetemek Világrangsora sorában a King’s a világ 22. legjobb egyeteme,[5] míg a The G-Factor World Rankings a King’s-et a 32. helyre rakta,[28] a Shanghai Jiao Tong Egyetem A Világ Egyetemeinek Tudományos Rangsorán a King’s College a 81. helyen szerepel.[29] A Times 2009-es Jó Egyetemek Útmutatója (Good University Guide) sazerint számos, a King’s-en tartott oktratás az ország első öt legjobbja között van. Ilyen szakterület a jog, a történelem, a politika, a klasszikus ismeretek, a spanyol, és a portugál nyelv, a zene, a fogászat, az ápolás és az élelmezési tudományok.[30] A Fogászati Intézetet "Oxbridge-i Fogászatnak" is nevezik, mivel a cambridge-i és az oxfordi Egyetemen nincs fogászképzés. A kutatás minőségét mérő skálán az egyetem 24 tudományteröleten kapott 5 vagy 5* minősítést,[31] ami azt jelzi, hogy ezek a kutatások nemzetközi színvonalúak, és 2007-ben jó minősítést kapott a Quality Assurance Agency vizsgálatát követően.[31] It is in the top tier for research earnings.

Felmérés Helyezés Forrás
Globálisan Európában Egyesült
Királysában
QS World 40. 8. 8. [32]
The Higher Education 38. 9. 6. [33]
US News 36. 7. 5. [34]
Webometrics Ranking 60. 9. 6. [35]


Neves hallagtók

A tudományok jelentős öregdiákjai közé tartozik a Nobel-díjas Peter Higgs (fizika), Sir Michael Houghton (orvostudomány) és Michael Levitt (kémia). Továbbá a polihisztor és az eugenika úttörője, Sir Francis Galton; Raymond Gosling; a Hepatitis C és a Hepatitis D genom társfelfedezője, Qui-Lim Choo; az in vitro megtermékenyítés (IVF) úttörője Patrick Steptoe; A Kiotó-díjas Anthony Pawson; Wolf-díjas Michael Fisher (fizika) és Sir James Gowans (gyógyászat); Lasker-díjas John Hughes; A Gairdner Alapítvány nemzetközi díjazottja, R. John Ellis; és a Royal Society legalább 111 tagja.[36]

King költészetben és irodalomban jelentős öregdiákjai közé tartozik Sir W. S. Gilbert drámaíró, és Thomas Hardy, Sir Arthur C. Clarke, Virginia Woolf, Alain de Botton, Sir Michael Morpurgo , William Somerset Maugham, Charles Kingsley, C. S. Forester, John Ruskin, Radclyffe Hall, Dame Susan Hill, Hanif Kureishi, Maureen Duffy, Khushwant Singh, Sir Leslie Stephen és a Booker-díjas Anita Brookner.[36]

King's neves hallgatói közé tartozik a Nobel-békedíjas Desmond Tutu, Fokváros érseke; Lord Carey, Canterbury egykori érseke; Jonathan Sacks, az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség korábbi főrabbija; Richard Clarke, Írország prímása; Njongonkulu Ndungane és Joost de Blank, Fokváros érsekei; John Holder nyugat-indiai érsek és Churchill Julius, új-zélandi érsek.

Állam- és kormányfők

Petr Pavel, a Cseh Köztársaság elnöke
Michael Collins, ír forradalmi vezető, a Forradalmi Kormány elnöke
Állam Alumni Tisztség Forrás
 Bahama-szigetek Sir Lynden Pindling miniszterelnök (1969–1992; 1967–1969) [37]
 Brit Virgin-szigetek Augustus Jaspert kormányzó (2017–2021) [38]
 Ciprus Tásszosz Papadópulosz elnök (2003-2008) [39]
 Ciprus Gláfkosz Klirídisz elnök (1993-2003) [40]
 Ciprus John Harding kormányzó (1955-1957) [41]
 Csehország Petr Pavel elnök (2023–) [42]
 Falkland-szigetek Nigel Phillips kormányzó (2017–) [43]
 Ghána William Hare főkormányzó (1957-1960) [44]
 Gibraltár Ed Davis kormányzó (2016–2020) [45]
 Grenada Maurice Bishop elnök (1979-1983) [46]
 Irak Abd al-Rahman al-Bazzaz miniszterelnök (1965-1966) [47]
 Írország Michael Collins Az ír Ideiglenes Kormány elnöke (1922) [36]
 Jordánia Marouf al-Bakhit miniszterelnök (2005–2007; 2011) [48]
 Moldova Natalia Gherman miniszterelnök (2015) [49]
 Saint Kitts és Nevis Sir Lee Moore miniszterelnök (1979-1980) [50]
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Saint Vincent és
a Grenadine-szigetek		 Sir Sydney Gun-Munro kormányzó (1976–1979)
főkormányzó (1979–1985)		 [51]
 Seychelle-szigetek France-Albert René miniszterelnök (1976-1977)
elnök (1977-2004)		 [52]
 Turks- és Caicos-szigetek Martin Bourke kormányzó (1993-1996) [53]
 Turks- és Caicos-szigetek John Freeman kormányzó (2016–2019) [54]
 Uganda Godfrey Binaisa elnök (1979-1981) [55]

Magyar hallgatói

Jeles akadémikusok

Képgaléria

  • A Somerset House
    A Somerset House
  • Strand Campus
    Strand Campus
  • A Bush House
    A Bush House
  • A King's Building
    A King's Building
  • A Hodgkin Building
    A Hodgkin Building

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a King's College London című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ How prestigious is King's College London. (Hozzáférés: 2020. október 28.)
  2. ↑ About King's College London=King's College London, 2006. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  3. ↑ Royal Charter of King's College London=King's College London (PDF), 2006. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  4. ↑ Viták folynak még arról, melyik egyetem mondhatja el magáról, hogy Anglia harmadik legöregebb egyeteme.
  5. ↑ a b c The Times: World University Rankings. The Times Higher Educational Supplement, 2008. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
  6. ↑ Good University Guide 2009, History
  7. ↑ The future of the University of London: a discussion paper from the Provost of UCL (PDF). (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  8. ↑ Medical Research Council centres, 2009. . (Hozzáférés: 2009. július 1.)
  9. ↑ About King's College London=King's College London, 2006. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  10. ↑ King's College London: Campuses=King's College London, 2006. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  11. ↑ List of alumni of King's College London. Wikipédia. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  12. ↑ Foundation of the College=King's College London, 2005. . (Hozzáférés: 2008. január 16.)
  13. ↑ Hearnshaw, F.J.C. (1929). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 38. o, Kiadó: Harrap. 
  14. ↑ a b c Banerjee, PhD., Jacqueline: The University of London: The Founding Colleges. (Hozzáférés: 2007. május 26.)
  15. ↑ MacIlwraith, W.. The Life and Writings of George Grote: An Essay. Barford & Newitt, 32. o. (1884) 
  16. ↑ Hearnshaw, F.J.C. (1929). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 38. o, Kiadó: Harrap. 
  17. ↑ a b Foundation of the College. King's College London - History of the College. . (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  18. ↑ Alumni celebrate Duel Day=King's College London, 2007. . (Hozzáférés: 2008. január 23.)
  19. ↑ Hearnshaw, F.J.C. (1929). „The Centenary History of King's College, London, 1828-1928”, 80. o, Kiadó: Harrap. 
  20. ↑ About King's College London. . (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  21. ↑ Degree Awarding Powers Frequently Asked Questions 2 August 2005. . (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  22. ↑ Going it alone. EducationGuardian 2 August 2005. (Hozzáférés: 2006. november 20.)
  23. ↑ The Times: The Times Good University Guide 2008. The Times, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  24. ↑ The Sunday Times: The Sunday Times University Guide 2008, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  25. ↑ The Guardian: The Guardian University Guide 2009, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  26. ↑ The Telegraph: The Telegraph University League Table, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  27. ↑ The Independent: The Independent University League Table, 2008. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  28. ↑ G-Factor World Rankings 2007: G-Factor World Rankings 2007, 2007. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  29. ↑ Shanghai Jiao Tong University: Shanghai Jiao Tong University World Rankings 2007 (PDF), 2007. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  30. ↑ The Times Good University Guide 2009. The Times. (Hozzáférés: 2009. március 2.)
  31. ↑ a b King's College London Profile 2006
  32. ↑ Rankings: King's College London. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  33. ↑ The Higher Education Ranking/Europe. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  34. ↑ US News Ranking: Global. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  35. ↑ Webometrics Ranking-Europe. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  36. ↑ a b c Famous alumni. KCL. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  37. ↑ Connect, Give, Benefit. KCL. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  38. ↑ Faculty of Social Science & Public Policy and Global Institutes. KCL. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  39. ↑ Obituary: Tassos Papadopoulos. The Guardian. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  40. ↑ Glafcos Clerides - obituary. The Telegraph. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  41. ↑ Oxford Dictionary of National Biography. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  42. ↑ Petr Pavel: Ukraine supporter and military hero who swept to the Czech presidency. Euronews. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  43. ↑ Change of Governor of the Falkland Islands: Nigel Phillips. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  44. ↑ Listowel, W. F.: A critical history of the main currents of modern aesthetics.. University of London. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  45. ↑ ‘DAVIS, Lt Gen. Edward Grant Martin', Who's Who 2015, A & C Black, an imprint of Bloomsbury Publishing plc, 2015
  46. ↑ Africana: The Encyclopedia of the African and African American Experience. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  47. ↑ The Oxford Dictionary of Islam – Abdul-Rahman al-Bazzaz. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  48. ↑ H.E. Dr. Marouf al-Bakhit. The University of Jordan. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  49. ↑ International Women's Day. King's College London. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  50. ↑ COURT BUILDING TO BE NAMED IN HONOUR OF SIR LEE LLEWELLYN MOORE ON NATIONAL HEROES DAY. Office of the Prime Minister of the Government of St. Kitts & Nevis. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  51. ↑ Gun-Munro, Sir Sydney Douglas (1916–2007). The Royal College of Surgeons of England. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  52. ↑ Connect, Give, Benefit. KCL. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  53. ↑ Who's Who: Martin Bourke. Who's Who. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  54. ↑ Britain's nuclear arms control policy in the context of Anglo- American relations 1957-68 / John Patrick George Freeman.. University of London. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  55. ↑ Wolfgang, M. E. & Lambert, R. D. (1977). Africa in Transition. American Academy of Political and Social Science. p. 204.