Roger Penrose

Roger Penrose
2005-ben
Született	1931. augusztus 8. (93 éves)[1][2][3][4][5] Colchester[6][7]
Állampolgársága	brit
Házastársa	Vanessa Thomas (1988–)[8][7] Joan Isabel Wedge (1959–1981)[8][7]
Szülei	Margaret Leathes Lionel Penrose
Foglalkozása	matematikus fizikus filozófus egyetemi oktató csillagász asztrofizikus
Tisztsége	Rouse Ball Professor of Mathematics (1973–1999)
Iskolái	University College School (1945–) University College London (–1955) Cambridge-i Egyetem (1955–1958)
Kitüntetései	Lista a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje Adams Prize (1966) Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1971)[9] a Royal Society tagja (1972)[7] Eddington Medal (1975) Royal-érem (1985) fizikai Wolf-díj (1988)[10] IOP Dirac Medal (1989)[11] Albert Einstein-érem (1990) Royal Society Science Books Prize (1990) Naylor Prize and Lectureship (1991) Forder Lectureship (1993)[12] Knight Bachelor (1994)[7] Helmholtz-érem (1998)[13] Order of Merit (2000)[7][14] Karl Schwarzschild-érem (2000)[15] Marcel Grossmann Award (2000) Josiah Willard Gibbs Lectureship (2000) De Morgan Medal (2004) Amaldi Medal (2004) a Varsói Egyetem díszdoktora (2005) A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (2005) Dalton Medal (2005) Dirac Medal for the Advancement of Physics (2006)[16] Clarivate Citation Laureates (fizika, 2008)[17] Copley-érem (2008)[18] Fonseca Prize (2011)[19] Pomeranchuk Prize (2019)[20] fizikai Nobel-díj (2020)[21]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Penrose témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus. Az Oxfordi Egyetem Rousse Ball matematikai katedrájának professor emeritusa és a Wadham College emeritus tagja.

Apja a híres genetikus, pszichiáter és sakkelmélész Lionel S. Penrose (1898–1972) volt. Két fivére Oliver Penrose matematikus, fizikus (*1929) és Jonathan Penrose sakkmester (*1933), húga Shirley genetikus professzor (*1945), férjezett nevén Hodgson.

A Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából. Ezután angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964–1973 között a londoni Birkbeck College-ban volt docens, majd az alkalmazott matematika professzora. 1973-ban lett az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai tanszék professzora.

Tudományos eredményeinek elismeréseként 1994-ben a királynő lovaggá ütötte. 1988-ban a Stephen Hawkinggal közösen elért eredményekért megkapták a fizikai Wolf-díjat.

A matematikai fizikában és a kozmológiában ért el komoly eredményeket. Több tudományos ismeretterjesztő könyvet írt részben filozófiai témákról.

Ő fedezte fel 1974-ben a róla elnevezett Penrose-féle csempézést, amely két különböző alakú parkettával aperiodikus módon fedi le a teljes síkot. 1984-ben hasonló mintákat fedeztek fel kvázikristályok atomjainak elrendeződésében. Talán a legfontosabb közreműködése az volt, amikor 1971-ben kitalálta a spinhálózatokat, amelyek a hurok-kvantumgravitációbeli téridő geometriáját adták.

Kutatási eredményei még: Escher grafikáinak magyarázata, a téglalap alakú mátrixok Moore-Penrose-inverze.

Ő dolgozta ki a tvisztorelméletet (a tvisztorok a téridő alapjául szolgáló, magasabb dimenziós komplex térben működő, absztrakt geometriai alakzatok).

További alapvető eredménye a kozmológiában a Stephen Hawkinggal megalkotott Hawking–Penrose-tétel, amely szerint az einsteini téregyenleteknek nincs szingularitás (például ősrobbanás, fekete lyuk) nélküli megoldása.

• A twisztor-elmélet. Cikkgyűjtemény; Akadémiai, Budapest, 1980 (Magyar fizikai folyóirat. Klasszikus sorozat)
• A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei; előszó Martin Gardner, ford. Gálfi László; Akadémiai, Budapest, 1993
• Stephen Hawking–Roger Penrose: A tér és az idő természete. Előadás-sorozatok az Isaac Newton Intézetben; fordította: Both Előd; Akkord, Budapest, 1999 (Talentum tudományos könyvtár); ISBN 963-645-023-4 A Cambridge-i Egyetemen 1994-ben lezajlott vita a kvantumgravitációról (nehezebb olvasmány)
• A nagy, a kicsi és az emberi elme. Kozmológia, kvantummechanika és a tudatosság fizikája; szerk. Stephen Hawking, Abner Shimony, Nancy Cartwright, fordította: Gergely László Árpád; Akkord, Budapest, 2003 (Talentum tudományos könyvtár)
• Einstein csodálatos éve. Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát; szerk., bev. John Stachel, közrem. Trevor Limpscombe, Alice Calaprice, Sam Elworthy, előszó Roger Penrose, fordította: Piróth Attila; Akkord, Budapest, 2004
• Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete; fordította: Gilicze Bálint; Akadémiai, Budapest, 2011 (Új polihisztor)

• Martin Gardner: Penrose-csempézés Természet Világa, 128. évf. 8. sz. 1997. augusztus, 344-349. o.

• • Első rész 1: Archiválva 2009. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

• • Első rész 2: Archiválva 2010. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

• • Második rész: Archiválva 2010. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Staar Gyula: A nagy csempéző – Beszélgetés Roger Penrose-zal, az Oxfordi Egyetem professzorával, Természet Világa, 128. évf. 12. sz. 1997. december, 534-538. o.