Klaus Hasselmann

A Klaus Hasselmann világában mindig is állandó és folyamatosan fejlődő érdeklődés mutatkozott. Akár történelmi személyről, akár kulturális jelenségről, akár tudományos témáról beszélünk, a Klaus Hasselmann így vagy úgy rányomta bélyegét az emberiségre. Hatása az idők során elterjedt, és ma is érvényesül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Klaus Hasselmann jelentőségét és azt, hogy miként alakította társadalmunkat, valamint a jövőre nézve. A kezdetektől napjainkig a Klaus Hasselmann számtalan vitát, vitát és tanulmányt generált, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és jelentését az emberek életében.

Klaus Hasselmann
Született1931. október 25. (93 éves)[1]
Hamburg[2]
Állampolgárságanémet
SzüleiErwin Hasselmann
Foglalkozása
Tisztségeelnökhelyettes (nem ismert – 2018, Global Climate Forum)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • James B. Macelwane Medal (1964)
  • Sverdrup Gold Medal Award (1971)[3]
  • Körber-díj (1990)
  • Vilhelm Bjerknes Medal (2002)[4]
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2009)
  • fizikai Nobel-díj (Syukuro Manabe, 2021)[5]
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (2022)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus Hasselmann témájú médiaállományokat.

Klaus Hasselmann (Hamburg, 1931. október 25. –) német fizikus, oceanográfus, klímakutató. 2021-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[7]

Pályafutása

1955-ben diplomázott a Hamburgi Egyetemen, fizika és matematika szakon. Diplomamunkáját az izotróp turbulenciáról írta. Ezután a Göttingeni Egyetemen és a Max Planck Intézetben kutatott, és 1957-ben doktorált fizikából. 1964-től 1975-ig a Hamburgi Egyetemen dolgozott, ahol az elméleti geofizika professzora és a Hamburgi Egyetem Geofizikai Intézetének ügyvezető igazgatója volt.[8]

1975 februárjától 1999 novemberéig Hasselmann a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet alapító igazgatója volt. 1988 januárja és 1999 novembere között a hamburgi Német Éghajlati Számítóközpont (DKRZ, Deutsches Klimarechenzentrum) tudományos igazgatója volt.[8] 2021-ben az Európai Éghajlati Fórum alelnöke. (Az Európai Éghajlatügyi Fórumot 2001 szeptemberében alapította Carlo Jaeger professzor és Klaus Hasselmann professzor.)

Hasselmann az éghajlati dinamikáról, sztochasztikus folyamatokról, az óceáni hullámokról, és a távérzékelésről publikált.

Hírnevét az oceanográfiában elsősorban az óceáni hullámok nemlineáris kölcsönhatásairól szóló cikkei alapozták meg. Ezekben a Feynman-diagram formalizmusát a klasszikus véletlen hullámmezőkre adaptálta. Később felfedezte, hogy a plazmafizikusok hasonló technikákat alkalmaznak a plazmahullámokra, és újra felfedezte Rudolf Peierls néhány eredményét, amelyek a hő szilárd testekben való diffúzióját nemlineáris fononkölcsönhatásokkal magyarázzák. Ez arra késztette, hogy áttekintse a plazmafizika területét, újraélesztve a kvantumtérelmélet iránti korábbi érdeklődését.

"Igazán felnyitotta a szememet, hogy rájöttem, mennyire specializálódtunk a saját területünkön, és hogy sokkal többet kell tudnunk arról, hogy mi történik más területeken. E tapasztalat révén kezdett el érdekelni a részecskefizika és a kvantumtérelmélet. Így a hátsó ajtón keresztül léptem be a kvantumtérelméletbe, azáltal, hogy nem részecskékkel, hanem valódi hullámterekkel dolgoztam," mondta egy 2006-os interjúban[9]

Hasselmann pályafutása során számos díjat nyert. 2009-ben megkapta a BBVA Alapítvány Frontiers of Knowledge Award in Climate Change díját; 1971 januárjában az Amerikai Meteorológiai Társaság Sverdrup-érmét; 1997 májusában a Királyi Meteorológiai Társaság Symons-emlékérmét; 2002 áprilisában az Európai Geofizikai Társaság Vilhelm Bjerknes-érmét.

2021 októberében bejelentették, hogy „a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, a változékonyság számszerűsítéséért és a globális felmelegedés megbízható előrejelzéséért” elnyerte a fizikai Nobel-díjat.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. ↑ https://www.ametsoc.org/index.cfm/ams/about-ams/ams-awards-honors/awards/search-past-award-honors-recipients/
  4. ↑ https://www.egu.eu/awards-medals/vilhelm-bjerknes/2002/klaus-hasselmann/
  5. ↑ nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  6. ↑ Ordensverleihung an Hasselmann, List, Assmanns und Clark, 2022. szeptember 2. (Hozzáférés: 2022. szeptember 10.)
  7. ↑ a b The Nobel Prize in Physics 2021 (angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  8. ↑ a b Klaus Hasselmann. mpimet.mpg.de. . (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  9. ↑ Interview mit Klaus Hasselmann am 15. Februar 2006 (angolul, német bevezetővel nyelven). epic.awi.de , 2011. július 18. . (Hozzáférés: 2021. október 5.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Klaus Hasselmann című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.