Jean Béraud

A mai cikkben a Jean Béraud minden oldalát megvizsgáljuk, ez a téma sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelmi relevanciájáig a Jean Béraud olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megismerjük a Jean Béraud különböző perspektíváit, valamint a mindennapi életünkre gyakorolt ​​​​hatásait. Legyen szó személyes, kulturális vagy tudományos szinten, a Jean Béraud arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk létezésünk alapvető aspektusairól. Olvasson tovább, és induljon el egy lenyűgöző utazásra ezen az érdekfeszítő témán keresztül.

Jean Béraud
Jean Béraud (1901)
Jean Béraud (1901)
Született1849. január 12.[1]
Szentpétervár, Oroszország
Elhunyt1935. október 4.(86 évesen)
Párizs, Franciaország
Állampolgárságafrancia[2]
Nemzetiségefrancia francia
Foglalkozásafestőművész
Tisztségeelnökhelyettes (Société nationale des beaux-arts)
Iskolái
Kitüntetéseia francia Becsületrend tisztje (1894. április 3.)[3]
SírhelyeMontmartre-i temető
Jean Béraud aláírása
Jean Béraud aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Béraud témájú médiaállományokat.

Jean Béraud (Szentpétervár, 1849. január 12.[1] – Párizs, 1935. október 4.) francia festő, a francia akadémikus festészet neves alakja.

Élete

Apja, Jean Béraud, szobrász volt, fia születésének idején éppen a szentpétervári Szent Izsák székesegyházon dolgozott. Anyja, Geneviève Eugénie Jacquin; férje halálát követően a családjával Párizsba költözött.

A Condorcet Gimnázium elvégzése után, Párizs 1870-es német megszállásáig, jogásznak készült; ezt követően azonban Léon Bonnat festőművész növendéke lett. Első kiállítása 1872-ben volt, sikert azonban csak 1876-ban ért el, Hazatérés a temetésről című festményével. Az 1889-es párizsi világkiállításon együtt állított ki a Francia Akvarellisták Szövetségével.

Számos illusztrációt készített. Gyakran választott bibliai témát, saját korszakába átültetve. Az olyan festményei, mint például Mária Magdolna a farizeusok házában, kiállításukat követően éles vitákat provokáltak. A 19. század végén párizsi életképeket kezdett festeni. Közel 200 képen örökítette meg a párizsi utcákat, a polgárok és kisiparosok mozgalmas életét, a bisztrók és kávézók hangulatát. A zsánerfestőt kortársai "giccses" gúnynévvel illették, és – bár odatartozott – nem sorolták az impresszionisták közé. Leghíresebb festménysorozatának címe: La Belle Époque (A szép korszak). Franciaországban ezt a 19. és 20. század fordulójára értik – megfelel a nálunk boldog békeidőkként emlegetett időszaknak.

1887-ben a Becsületrend lovagja, majd 1894-ben tisztje lett.

Egyike volt Marcel Proust segédeinek, amikor ő Meudon-ban Jean Lorrain íróval párbajozott.

Sohasem nősült meg, gyermekei nem voltak. Anyja mellé temették el a Montparnasse-i temetőben.

Képgaléria

  • A körúton átkelő fiatal hölgy
    A körúton átkelő fiatal hölgy
  • A polgár kiruccanása
    A polgár kiruccanása
  • Boulevard Saint-Denis
    Boulevard Saint-Denis
  • Boulevard des Capucines
    Boulevard des Capucines
  • A Pont des Arts erős szélben
    A Pont des Arts erős szélben
  • A bisztróban
    A bisztróban
  • A zálogház
    A zálogház
  • Vétkezés után
    Vétkezés után

Bibliográfia

  • Patrick Offenstadt, The Belle Epoque: A Dream of Times Gone by Jean Béraud, Taschen – Wildenstein Institute, Paris, 1999.

Megjegyzés

  1. ↑ a b A Julián naptár szerint 1848. december 31-én, ami miatt a születési évszám körül bizonytalanság van. Sok forrásban ez utóbbi dátum szerepel, sőt előfordul az 1849. december 31. is.
  2. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ (francia nyelven). Ministry of Culture of France

További információk