A Montmartre-i temető olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. A gazdag és összetett történetével a Montmartre-i temető vita és elemzés tárgya volt a társadalom számos tudományágában és területén. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásig a Montmartre-i temető ma rendkívül releváns témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Montmartre-i temető különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt hatását. Mi az, ami miatt a Montmartre-i temető olyan érdekfeszítő és sok ember számára releváns? Olvass tovább, hogy megtudd.
A Montmartre-i temető (franciául: Cimetière de Montmartre) Párizs 18. kerületében, a Montmartre-on helyezkedik el. Az északi temető (Cimitière du Nord) néven is ismert temető a város harmadik legnagyobb temetője a Père-Lachaise és a Montparnasse-i temető után. A 10,48 hektáron elterülő sírkertben mintegy 20 000 sír található.
Története
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A 19. század elején Párizsnak új temetőkre volt szüksége a régiek tehermentesítésére, lecserélésére. I. Napóleon parancsára a város akkori határain kívül hozták létre északon a Montmartre-i temetőt, keleten a Père-Lachaise temetőt, délen a Montparnasse-i temetőt. Később, 1820-ban létesült, de szintén a császár korábbi parancsára a városon belül a Passyi temető is.
A Montmartre-i temető 1825. január 1-én nyílt meg.
Kozma József (Joseph Kosma, 1905–1969), magyar zeneszerző, a francia sanzon megújító mestere
Jean Lannes (1769–1809) francia katonatiszt, Franciaország marsallja, Montebello hercege – Csak a sírhelye van a temetőben, maradványait áthelyezték a Panthéonba