Manapság a Ján Cikker olyan téma, amely mindenki ajkán szerepel, és amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Ján Cikker eredetétől napjainkig érdeklődés és vita tárgya volt, számos véleményt és álláspontot generált az ügyben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ján Cikker-hez kapcsolódó összes szempontot, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Kritikai és objektív szemszögből közelítjük meg ezt a témát különböző oldalról, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára és mindennapi életünkre gyakorolt hatására. A következő vonalakon a Ján Cikker lenyűgöző világába nyúlunk bele, felfedezve annak különböző területekre gyakorolt hatását és a minket körülvevő valóság alakításában betöltött szerepét.
Ján Cikker | |
![]() | |
Született | 1911. július 29.[1][2][3][4][5] Besztercebánya[6][7] |
Elhunyt | 1989. december 21. (78 évesen)[1][2][3][4][5] Pozsony[8] |
Állampolgársága | szlovák |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Csalogányvölgyi temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ján Cikker témájú médiaállományokat. | |
Ján Cikker (Besztercebánya, 1911. július 11. – Pozsony, 1989. december 21.) szlovák zeneszerző, tanár. Új színt jelentett a szlovák opera történetében az ő fellépése. Zenéjében népzenei elemeket is felhasznált. Mária Cikkerová fia.
Tanulmányait Besztercebányán, Prágában és Felix Weingartnernél Bécsben végezte. 1939 és 1951 között a pozsonyi konzervatórium tanára volt. Közben 1945 és 1948 között a helyi Operaház dramaturgjaként is működött. 1951 és 1977 között a pozsonyi zeneművészet főiskola professzora volt. [12]
Két népi hangú operája, a Juro Janošik és a Beg Bajazid a szabadító opera hagyományaihoz kapcsolódott. Cikker ezután az egyetemes emberi témák felé fordult. 1959-ben Mr. Scrooge címmel Charles Dickens Karácsonyi énekét adoptálta operaszínpadra, majd 1962-ben Lev Nyikolajevics Tolsztoj Feltámadás című regénye nyomán írt operát.