Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Charles Dickens témáját, megvizsgálva annak jelentését, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmerülünk egy részletes elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Charles Dickens jelentőségét a mindennapi élet különböző területein. Különböző perspektívákon és megközelítéseken keresztül foglalkozunk a következményeivel egyéni és kollektív szinten is, kiemelve a hatását a különböző szektorokban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Charles Dickens milyen szerepet játszik a jelenlegi kontextusban, átfogó látásmódot nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és hatását a mai világban.
Charles John Huffam Dickens (/ˈtʃɑrlz ˈdɪkɪnz/, Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét az is mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén és fordításokban is. Műveit folyamatosan feldolgozzák televízióban, sorozatokban és filmen, de még színpadon, akár musicalként is. Magyarországon már saját korában is az egyik legismertebb angol író, a huszadik század elejétől pedig kifejezetten népszerű: azóta is számtalan kiadásban és fordításban megjelent, lényegében minden műve olvasható magyarul. Írói álneveː Boz (magyarul Boz Dickens Károly, Boz Károly stb.).
Élete
Dickens Hampshire-ben született, ötévesen költözött Kentbe, tízévesen Londonba a családjával. Korai évei szépen, jómódban teltek; sokat olvasott, különösen a pikareszk regényeket szerette. Amikor tizenkét éves lett, apja, a tengerészeti pénztár kistisztviselője, eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymázműhelyben kezdett dolgozni. Gyermekkori élményei, a látott nyomor visszatérő elemeivé váltak regényeinek. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete egy örökségnek köszönhetően ismét jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de Dickens anyja nem vette őt egyből ki a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg. Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró lett, parlamenti vitákról tudósított, és járta az országot a választási kampányok időszakában. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, A Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836. április 2-án feleségül vette Catherine Thompson Hogarthot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak; az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg. Dickens három újság számára írt, az egyiknél szerkesztőként is dolgozott 1839-ig.
1856-ra annyi pénzt gyűjtött össze, hogy megvehette a Gad’s Hill Place nevű villát Kentben, melyről gyerekkora óta álmodozott.
1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban skandalumszámba ment volna, és Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Ternan színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
1865. június 9-én Dickens a staplehursti vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Egy pályafelújítás miatt a vonat kisiklott egy hídon, és a vagonok a patakba zuhantak. Dickens első osztályon utazott a szerelvény elején: az ő vagonja nem zuhant a mélybe. Sértetlenül megúszta az incidenst, de a lelkében mély nyomot hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, a Közös barátunk-at. Idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.
Regényei
A Pickwick Klub(The Pickwick Papers) (1837); ford. Hevesi Sándor, átdolgozta: Ottlik Géza (A Pickwick Klub "betétnovellái" magyarul Pickwick történetek címen is megjelent)
Boz Dickens Károly: A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, 1-4.; ford. Huszár Imre, Dulácska Géza; Emich Ny., Pest, 1859–1862
Boz Dickens Károly: A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, melyet a klub levelező tagjainak észleleteit, veszélyeit tartalmazzák, 1-2.; ford. Huszár Imre; Emich, Pest, 1862
A sírásó. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása / The sexton; ford. Wildner Ödön; Lantos, Bp., 1919 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
1920–1944
A Pickwick-Klub, 1-3.; ford. Szini Gyula, átnézte, bev., jegyz. Schöpflin Aladár; Újság, Bp., 192? (A világirodalom remekei)
Nickleby Miklós élete és kalandjai, 1-2.; ford. Balla Mihály, bev. Sebestyén Károly; Légrády Ny., Bp., 192? (Dickens művei)
Az élet küzdelmei; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 192? (Dickens karácsonyi történetei)
Az elátkozott ember és az alku, melyet a szellemmel kötött; ford. Balla Mihály; Ifjúsági, Bp., 1920
A harangjáték: történet a rossz tündérekről és néhány harangról; ford. Balla Mihály; Dante, Bp., 1920
A fekete fátyol. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása / The black veil; ford. Latzkó Hugó; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
Az élet küzdelmei; ford. Altay Margit; Ifjuság, Bp., 1920
Akinek tücsök szól a tűzhelyén...; ford. Benedek Marcell, Dante, Bp., 1921 (Dickens karácsonyi történetei)
A kosztosház; ford. Palmer Kálmánné; Lampel, Bp., 1921 (Magyar könyvtár)
Karácsonyi ének prózában, vagyis Karácsonyi kísértet-história; ford. Benedek Marcell; Ifjúsági, Bp., 1921
Edgar Allan Poe: A Maelström örvényében; ford. Király György / Dickens Károly: Egy iskolásfiú története; ford. Ruzitska Mária; Tarka Könyvek, Bp., 1921 (Tarka Könyvek. II. sorozat)
Ritkaságok régi boltja. Regény; ifjúsági átdolg. Várdai Béla; Szt. István Társulat, Bp., 1922
Nagy várakozások, 1-2.; ford. Mikes Lajos, Telekes Béla; Genius, Bp., 1924 (Nagy írók – nagy írások III.)
Nicleby Miklós élete és kalandjai. Regény, 1-2.; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1924
Detektívtörténetek és egyéb elbeszélések; Légrády, Bp., 1925
Chuzzlewit Márton. Regény, 1-2.; ford. Havas József; Dante, Bp., 1925
Vázlatok; ford. G. Pogány Irma, Pogány Margit; Lampel, Bp., 1925
A puszta ház. Regény a serdültebb magyar ifjúság számára; 3. röv. kiad.; Szt. István Társulat, Bp., 1926
Twist Olivér. Regény; ford. Szentkuthy Miklós; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, 1-2.; ford. Hevesi Sándor, átd. Ottlik Géza, bev. Benedek Marcell; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
Twist Olivér; Charles Dickens alapján, rajz. Francesc Ráfols, átdolg. María Jesús Díaz, ford. Pataki Andrea; Napraforgó, Bp., 2015 (Klasszikusok magyarul-angolul)
Szép remények. Regény; ford., utószó Bartos Tibor; Kairosz, Bp., 2015
Copperfield Dávid. 4. szint; Charles Dickens alapján, átdolg. María Asensio, rajz. Francesc Ráfols, ford. Wágner Mária; Napraforgó, Bp., 2016 (Olvass velünk!)
László Noémiː Karácsonyi ének; Charles Dickens nyomán; rajz Szimonidesz Hajnalka; Holnap, Bp., 2017
Karácsonyi történetek / Karácsonyi ének / Harangszó / Házi tücsök / Az élet csatája / A szellem embere és az árnnyal kötött alku; ford. Barkóczi András, N. Kiss Zsuzsa; Európa, Bp., 2017
Kaplan, Fred. Dickens: A Biography William Morrow, 1988
Lewis, Peter R. Disaster on the Dee: Robert Stephenson's Nemesis of 1847, Tempus (2007) for a discussion of the Staplehurst accident, and its influence on Dickens