Irodalmi Nobel-díjasok listája
Az irodalmi Nobel-díjazottak listája 1901-től napjainkig.
Sully Prudhomme, az első irodalmi Nobel-díjas
Theodor Mommsen
Henryk Sienkiewicz
Selma Lagerlöf
Gerhart Hauptmann
Rabindranáth Tagore
Władysław Reymont
Ivan Alekszejevics Bunyin
Luigi Pirandello
William Faulkner
Heinrich Böll
Gabriel García Márquez
Wole Soyinka
Toni Morrison
Óe Kendzaburó
Dario Fo
Orhan Pamuk
Herta Müller
Díjazottak listája
1900-as évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1901 |
Sully Prudhomme |
Franciaország |
„Jelentős írói érdemeiért, és különösképpen magasrendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért”
|
1902 |
Theodor Mommsen |
Németország |
„A történetírás legnagyobb élő mesterének monumentális Róma-történetének külön elismeréssel adózva”
|
1903 |
Bjørnstjerne Bjørnson |
Norvégia |
„Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”
|
1904 |
Frédéric Mistral |
Franciaország |
„Művei eredetiségének elismeréseként, a dél-francia nép lelkületének hűséges ábrázolásáért, és azért a jelentős munkáért, amelyet mint provanszál filológus folytatott”
|
José Echegaray y Eizaguirre |
Spanyolország |
„Nagyszerű és mélyértelmű munkássága elismeréseképpen, amellyel a spanyol dráma nagy hagyományát eredetiséggel újította föl”
|
1905 |
Henryk Sienkiewicz |
Lengyelország |
„Kimagasló elbeszélő képességéért”
|
1906 |
Giosuè Carducci |
Olaszország |
„Átfogó tudásának és kritikai kutatásainak, valamint költői mesterműveinek és lírai tökélyének elismeréseképpen”
|
1907 |
Rudyard Kipling |
Nagy-Britannia |
„Nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”
|
1908 |
Rudolf Christoph Eucken |
Németország |
„Elismerésül elszánt törekvéseiért, amellyel az igazat kutatta, áttörő erejű gondolkodásáért, elképzeléseinek gazdag, széles tartományáért és előadásmódjáért, amellyel számos munkájában határozottan érvelt, és lelkesen finomítgatta idealista életfilozófiáját”
|
1909 |
Selma Lagerlöf |
Svédország |
„Magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”
|
1910-es évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1910 |
Paul Heyse |
Németország |
„Elismerésül idealizmustól áthatott művészetéért, amely hosszú tevékenysége során lírai, drámai műveiben, regényeiben és világhírű novelláiban nyilvánult meg”
|
1911 |
Maurice Maeterlinck gróf |
Belgium |
„Sokoldalú irodalmi tevékenységéért, különösen drámai munkásságáért, melyet gazdag képzelőerő jellemez; költői képzeletéért, mely erősen hat az olvasó érzelmeire”
|
1912 |
Gerhart Hauptmann |
Németország |
„Gazdag, sokoldalú és nagyszerű drámaköltészetéért”
|
1913 |
Rabindranáth Tagore |
India |
„Mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett át angolra, gazdagítván így a Nyugat költészetét”
|
1915 |
Romain Rolland |
Franciaország |
„A mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért”
|
1916 |
Verner von Heidenstam |
Svédország |
„Annak elismeréséül, hogy a svéd irodalom új korszakának vezető egyéniségévé lett”
|
1917 |
Karl Adolph Gjellerup |
Dánia |
„Változatos és gazdag költészetéért, melyet fennkölt eszmények hevítenek”
|
Henrik Pontoppidan |
Dánia |
„Dánia életének eleven ábrázolásáért”
|
1919 |
Carl Spitteler |
Svájc |
„Különösen eposzának, az Olimposzi tavasznak méltatásaként”
|
1920-as évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1920 |
Knut Hamsun |
Norvégia |
„Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”
|
1921 |
Anatole France |
Franciaország |
„A francia szellemet kifejező ragyogó életművéért, választékos és erőteljes stílusáért, minden ember iránt tanúsított megértésének, elbűvölő charme-jának elismeréseképpen”
|
1922 |
Jacinto Benavente |
Spanyolország |
„A spanyol drámairodalom dicső hagyományának továbbfolytatásáért”
|
1923 |
William Butler Yeats |
Írország |
„Magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált”
|
1924 |
Władysław Reymont |
Lengyelország |
„Nagy nemzeti eposzáért, a Parasztokért”.
|
1925 |
George Bernard Shaw |
Írország |
„Irodalmi munkásságáért, amelyet idealizmus és humanizmus jellemez, valamint sajátos költői szépséggel párosuló erőteljes szatírájáért”
|
1926 |
Grazia Deledda |
Olaszország |
„Idealizmus ihlette írásaiért, amelyek plasztikusan ábrázolják szülőföldjét, és mélységes érdeklődéssel fordulnak az emberi lét általános problémái felé”
|
1927 |
Henri Bergson |
Franciaország |
„Gazdag és termékeny eszméiért, és az azokat kifejező kiváló művészi formakészségéért”
|
1928 |
Sigrid Undset |
Norvégia |
„Mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért”
|
1929 |
Thomas Mann |
Németország |
„Főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-házért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása”
|
1930-as évek
1940-es évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1944 |
Johannes Vilhelm Jensen |
Dánia |
„Ritka nagy erejű költői képzeletéért és termékenységéért, mely széles körű szellemi érdeklődésén alapszik, és merész friss stílusáért”
|
1945 |
Gabriela Mistral |
Chile |
„Lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért, ami a költő nevét az egész latin-amerikai szimbólumává tette”
|
1946 |
Hermann Hesse |
Németország |
„Életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért”
|
1947 |
André Gide |
Franciaország |
„Az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért”
|
1948 |
Thomas Stearns Eliot |
Nagy-Britannia |
„A modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért”
|
1949 |
William Faulkner |
Egyesült Államok |
„Erőteljes és művészileg páratlan életművéért, amellyel a modern amerikai regényirodalom kincsesházát gyarapította”
|
1950-es évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1950 |
Bertrand Russell |
Nagy-Britannia |
„Sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyekben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt”
|
1951 |
Pär Fabian Lagerkvist |
Svédország |
„Azért a művészi erőért és igazságért, amellyel az emberiség örök kérdéseire keresi a választ”
|
1952 |
François Mauriac |
Franciaország |
„Regényeinek mélyreható lélekelemzéséért és a művészi erőért, amellyel az emberi lét drámáját ábrázolja műveiben”
|
1953 |
Sir Winston Churchill |
Nagy-Britannia |
„Mesteri történeti és életrajzi műveiért, és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”
|
1954 |
Ernest Hemingway |
Egyesült Államok |
„Erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért, amelynek csúcspontja az Az öreg halász és a tenger című kisregény”
|
1955 |
Halldór Laxness |
Izland |
„Salka Valka című regényéért és erőteljes, életteli epikájáért, mellyel megújította Izland elbeszélő művészetét”
|
1956 |
Juan Ramón Jiménez |
Spanyolország |
„Lírájáért, amely a magas rendű szellemiség és a tiszta művészet példája spanyol nyelven”
|
1957 |
Albert Camus |
Franciaország |
„Jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban”
|
1958 |
Borisz Paszternak |
Szovjetunió |
„Mert mind a kortársi lírának, mind a nagy orosz elbeszélő hagyományoknak jelentős egyénisége”
|
1959 |
Salvatore Quasimodo |
Olaszország |
„Lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat”
|
1960-as évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1960 |
Saint-John Perse |
Franciaország |
„Költészetének magasan szárnyaló szellemiségéért és alkotó fantáziájáért, amellyel korunkat látnoki módon megrajzolja”
|
1961 |
Ivo Andrić |
Jugoszlávia |
„Nagy epikai ábrázoló erejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”
|
1962 |
John Steinbeck |
Egyesült Államok |
„Realista és ugyanakkor képzeletgazdag elbeszélő művészetéért, amelyet megértő humor és társadalmi éleslátás jellemez”
|
1963 |
Jórgosz Szeférisz |
Görögország |
„Kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”
|
1964 |
Jean-Paul Sartre (nem fogadta el) |
Franciaország |
„Gondolatgazdag írásaiért, amelyek szabadságeszméjükkel és igazságkeresésükkel széleskörűen hatottak korunkban”
|
1965 |
Mihail Alekszandrovics Solohov |
Szovjetunió |
„Azért az erőért és művészi lekiismeretességért, amellyel a szerző a Don-vidékről szóló eposzában az orosz nép életének egyik történelmi fázisát leírta”
|
1966 |
Sámuel Joszef Ágnon |
Izrael |
„Mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”
|
Nelly Sachs |
Németország |
„Kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”
|
1967 |
Miguel Ángel Asturias |
Guatemala |
„Az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért”
|
1968 |
Kavabata Jaszunari |
Japán |
„Nemes elbeszélő művészetéért, mely gyengéd érzékenységgel fejezi ki a sajátos japán szellemet”
|
1969 |
Samuel Beckett |
Írország |
„Művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni”
|
1970-es évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1970 |
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin |
Szovjetunió |
„Azért az erkölcsi erőért, amellyel folytatja az orosz irodalom nélkülözhetetlen hagyományait”
|
1971 |
Pablo Neruda |
Chile |
„A latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”
|
1972 |
Heinrich Böll |
Németország |
„Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”
|
1973 |
Patrick White |
Ausztrália |
„Epikus és pszichologikus elbeszélő művészetéért, mely az irodalom új tartományaihoz vezet”
|
1974 |
Eyvind Johnson |
Svédország |
„Elbeszélőművészetéért, mely messze tekint időben és térben a szabadság szolgálatáért”
|
Harry Martinson |
Svédország |
„Írásaiért, melyek megörökítik a harmatcseppet, és reflektálnak a kozmoszra”
|
1975 |
Eugenio Montale |
Olaszország |
„Nagy művészi érzékenységű, megkülönböztető költészetéért, mely az emberi értékeket ábrázolja, illúzió nélküli szemmel tekintve az életre”
|
1976 |
Saul Bellow |
Kanada / Egyesült Államok |
„Humánus megértőkészségéért és a kortárs kultúra szubtilis analíziséért munkáiban”
|
1977 |
Vicente Aleixandre |
Spanyolország |
„Kreatív költői írásáért, mely rávilágít az ember helyzetére a kozmoszban és napjaink társadalmában, ugyanakkor azért, mert a spanyol költészeti tradíciók két világháború közti nagy megújulását reprezentálja”
|
1978 |
Isaac Bashevis Singer |
Egyesült Államok |
„Szenvedélyes elbeszélőművészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókan gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre”
|
1979 |
Odiszéasz Elítisz |
Görögország |
„Költészetéért, mely a görög tradíciós háttérrel ellentétben érzékierővel és intellektuális éleslátással ábrázolja az ember küzdelmét a szabadságért és a kreativitásért”
|
1980-as évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1980 |
Czesław Miłosz |
Lengyelország |
„Aki megalkuvás nélküli tisztánlátással ad hangot egy súlyos konfliktusokkal terhelt világnak kitett ember számára”
|
1981 |
Elias Canetti |
Egyesült Királyság
|
„Széles látókörű, gondolatgazdag és nagy művészi erejű írásaiért”
|
1982 |
Gabriel García Márquez |
Kolumbia |
„Regényeiért és novelláiért, melyekben a fantasztikus és a realista ötvöződik a képzelet egy gazdagon megszerkesztett világában, ily módon reflektálva egy kontinens életére és konfliktusaira”
|
1983 |
William Golding |
Egyesült Királyság
|
„Regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban”
|
1984 |
Jaroslav Seifert |
Csehszlovákia |
„Frissességgel, érzékenységgel és nagy leleményességgel ellátott költészetéért, mely felszabadító képet ad egy rettenthetetlen lélekről és az ember sokféleségéről”
|
1985 |
Claude Simon |
Franciaország |
„Aki regényében a költő és a festő kreativitását az idő mélyebb tudatosságával ötvözi az emberi körülmények megörökítésének érdekében”
|
1986 |
Wole Soyinka |
Nigéria |
„Aki széles kulturális perspektívában és költői felhangokkal formálja meg a lét drámáját”
|
1987 |
Joszif Brodszkij |
Szovjetunió / Egyesült Államok |
„Mindent átölelő munkásságáért, amelyet a gondolat világossága és költői intenzitás tölt el”
|
1988 |
Nagíb Mahfúz |
Egyiptom |
„Aki árnyalatokban gazdag műveivel – amelyek hol éleslátóan realisták, hol felidéző módon kétértelműek – olyan arab elbeszélő művészetet alakított ki, amely az egész emberiségre vonatkozik”
|
1989 |
Camilo José Cela |
Spanyolország |
„Teljes életművéért, művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot”
|
1990-es évek
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
1990 |
Octavio Paz |
Mexikó |
„Művészete különböző kultúrák – az ősi indián, a spanyol és a modern nyugati kultúra – termékeny szintézise. (A díjjal Paz lapkiadói munkásságát is méltányolta az akadémia.)”
|
1991 |
Nadine Gordimer |
Dél-afrikai Köztársaság |
„Teljes életművéért, több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért, melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban”
|
1992 |
Derek Walcott |
Saint Lucia / Trinidad és Tobago |
„Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz”
|
1993 |
Toni Morrison |
Egyesült Államok |
„Regényeiben a gazdag képzelőerő és költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre”
|
1994 |
Óe Kenzaburó |
Japán |
„A jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőért”
|
1995 |
Seamus Heaney |
Írország |
„A mindennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai szépségéért és erkölcsi mélységéért”
|
1996 |
Wisława Szymborska |
Lengyelország |
„Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket”
|
1997 |
Dario Fo |
Olaszország |
„Az egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában mutatkozó erőssége elismeréseként”
|
1998 |
José Saramago |
Portugália |
„Képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”
|
1999 |
Günter Grass |
Németország |
„Fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”
|
2000-es évek
Kao Hszing-csien 2000
Kertész Imre 2002
Jean-Marie Gustave Le Clézio 2008
Év
|
Személy
|
Ország
|
Indoklás
|
2000 |
Kao Hszing-csien |
Kína-Franciaország |
„Munkássága egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban”
|
2001 |
Vidiadhar Surajprasad Naipaul |
Trinidad és Tobago |
„A lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért”
|
2002 |
Kertész Imre |
Magyarország |
„Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”
|
2003 |
John Maxwell Coetzee |
Dél-afrikai Köztársaság |
„Számtalan alakban festette meg a kívülálló meghökkentő részvételét egy közösség életében”
|
2004 |
Elfriede Jelinek |
Ausztria |
„Zenés, többszólamú hangvételéért, kiemelkedő nyelvezeti stílusáért valamint könnyedségéért, mellyel nyilvánvalóvá teszi korunk társadalmának közhelyeit és azok lehengerlő erejét”
|
2005 |
Harold Pinter |
Nagy-Britannia |
„Színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe”
|
2006 |
Orhan Pamuk |
Törökország |
„Szülővárosa melankólikus lelkületének kutatása során a kultúrák összecsapásának és egymásba fonódásának új szimbólumaira lelt”
|
2007 |
Doris Lessing |
Egyesült Királyság
|
„A női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vette górcső alá a megosztott társadalmi rendszereket”
|
2008 |
Jean-Marie Gustave Le Clézio |
Franciaország |
„Új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának”
|
2009 |
Herta Müller |
Németország |
„A költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”
|
2010-es évek
Mario Vargas Llosa 2010
Olga Tokarczuk 2018
Annie Ernaux 2022
Jon Fosse 2023
2020-as évek
A díjazottak nyelv szerinti megoszlása 2023-ban
Nyelv |
Díjak |
%
|
angol |
30 |
25,00
|
francia |
15 |
12,50
|
német |
14 |
11,67
|
spanyol |
11 |
9,17
|
svéd |
7 |
5,83
|
lengyel |
6 |
5,00
|
olasz |
6 |
5,00
|
orosz |
6 |
5,00
|
norvég |
4 |
3,33
|
dán |
3 |
2,50
|
görög |
2 |
1,67
|
japán |
2 |
1,67
|
kínai |
2 |
1,67
|
arab |
1 |
0,83
|
bengáli |
1 |
0,83
|
cseh |
1 |
0,83
|
finn |
1 |
0,83
|
héber |
1 |
0,83
|
izlandi |
1 |
0,83
|
jiddis |
1 |
0,83
|
magyar |
1 |
0,83
|
okcitán |
1 |
0,83
|
portugál |
1 |
0,83
|
szerbhorvát |
1 |
0,83
|
török |
1 |
0,83
|
R. Tagore a bengáli, S. Beckett a francia és J. Brodszkij az orosz nyelvnél van feltüntetve.
A díjazottak ország szerinti megoszlása 2023-ban
Ivan Alekszejevics Bunyint (1933) hontalannak számították.
A díjazottak kontinens szerinti megoszlása 2022-ben
Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és európainak is számít.
Jegyzetek
- ↑ A 2014-es Nobel-díjas a HVG oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjas a CNN oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjas a HuffingtonPost oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjas a The Telegraph oldalán
- ↑ A 2014-es Nobel-díjas a Wall Street Journal oldalán
- ↑ Megvan az irodalmi Nobel-díjas Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Origó, 2015.10.08.
- ↑ Nobel-díj – Bob Dylan kapja az irodalmi elismerést - Irodalmi Jelen, 2016.10.14.
- ↑ Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Olga Tokarczuk és Peter Handke nyerte az irodalmi Nobelt (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ Olga Tokarczuk és Peter Handke nyerte az irodalmi Nobelt (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/facts/literature/index.html
Források
További információk