A mai világban a Hegyhátszentmárton a társadalom különböző területein nagy jelentőségű témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Hegyhátszentmárton emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegyhátszentmárton különböző aspektusait, elemezve következményeit, időbeli alakulását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre és annak következményeire a mai társadalomban.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Hegyhátszentmárton | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Kitti (független)[1] | ||
Irányítószám | 9931 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 4,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Hegyhátszentmárton weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Hegyhátszentmárton (németül: Ruprecht[3]) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Az Őrségi Nemzeti Parkban található. Iváncon keresztül közelíthető meg, a 7451-es útból nyugat felé kiágazó, körülbelül 2 kilométer hosszú 74 173-as számú mellékúton.
Hegyhátszentmárton Árpád-kori település. Első temploma feltehetően még a 13. században épült. A 16-17. században az Ivánczy család tulajdona, amelynek egyik tagja, Ivánczy Péter az 1500-as évek első felében a település északi részén kisebb várkastélyt épített. A kastély 1580 körül elpusztult, de árkai, sáncai ma is jól láthatóak. Középkori temploma, amely a temetőben állt, elpusztult. Kapu-timpanonjának töredéke a jelenlegi templomban látható. A mostani templom 1905-ben épült.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 65 | 66 | 57 | 71 | 65 | 67 | 65 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 3,6%, evangélikus 3,6%, felekezet nélküli 3,6% (8,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,2% volt római katolikus, 3,1% ortodox, 1,5% evangélikus, 7,7% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]