A mai világban a Sárfimizdó olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Sárfimizdó továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Miközben a Sárfimizdó különböző aspektusait vizsgáljuk, fontos megérteni jelentőségét és elérhetőségét a mindennapi életünkben. Ebben a cikkben igyekszünk mélyebbre ásni a Sárfimizdó jelentését és relevanciáját, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatását, és átfogó perspektívát kínálunk erre a lenyűgöző témára.
Sárfimizdó | |||
![]() | |||
Római katolikus iskolakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tompa Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 9813 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 85 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 10,72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Sárfimizdó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sárfimizdó témájú médiaállományokat. | |||
Sárfimizdó község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Vas vármegye déli részén fekszik, a településen a Gersekarát-Halastó közti 7444-es út húzódik végig.
Első ismert okleveles említése 1264-ből származik. Nevét onnan kapta, hogy a Sárvíz forrásainál keletkezett falu eredeti lakói királyi mézadók voltak. A középkorban kisnemesek lakták.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 83 | 81 | 78 | 71 | 87 | 88 | 85 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 89,8%, felekezet nélküli 5,7% (4,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 82,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 1,1% bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,8% volt római katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[12]