Nagymizdó

Nagymizdó
Szobor az út szélén
Nagymizdó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Körmendi
Jogállás	község
Polgármester	Törökné Horváth Eszter (független)[1]
Irányítószám	9913
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	114 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	16,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.9915, 16.6548846.991500°N 16.654880°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 29″, k. h. 16° 39′ 18″46.9915, 16.6548846.991500°N 16.654880°E
Nagymizdó Pozíció Vas vármegye térképén
Nagymizdó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymizdó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nagymizdó község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Körmendtől 9 kilométerre délkeletre fekszik, a Kemenesháton, a Rába völgye mellett. Közigazgatási területén, belterületének déli szélén végighalad a Molnaszecsőd-Katafa közti 7445-ös út, de a település belterületén csak a 74 164-es számú mellékút halad végig.

A szomszédos települések: Katafa, Szarvaskend és Hegyhátsál.

Megközelíthető Körmendtől a katafai elágazáson keresztül. Vasútállomással nem rendelkezik.

A mizdó név a mézadó szóból származik. Az itt élő szolgálónép látta el mézzel a királyi udvart, és a nyugati határőrizet embereit.

A település ősidők óta lakott. Határában neolitikus cserepekre és kőeszközökre bukkantak a régészek. A határában elterülő Várdombon római kori kiserőd nyomait vélték sokáig. Valójában őskori cserépégető maradványai és a sérült agyagedények hátrahagyott cserepei izgatták a helyiek fantáziáját. Várdomb ma már nem látható, mert a lakosok illetve a valamikori téesz homokbányát nyitott a területen és a régészeti védelemre fittyet hányva széthordta azt.

Első okleveles említése 1237-ből származik. 1441-ben I. Ulászló király Gersei Petőnek adományozta a települést. 1423-1450 között Bokodi György valamint Mezőlaki János birtoka. 1468-tól Nádasdi Lászlóhoz, majd 1495-1513 közötti időszakban Thyned Rusinhoz került. Az 1549-es összeírás szerint "Myzdo" csak pusztatelkekből állt. Valószínűleg az 1529-es oszmán-török kőszegi ostrom miatt pusztult el. 1600-ban a Vas vármegyei közgyűlés a Körmend környékére vezényelt katonák szálláshelyéül jelölték ki. Az 1690-es összeíráskor tizenhárom telkes jobbágy és hét zsellér élt a faluban. A győri katolikus püspökség 1733-as összeírásában is szereplő Nagymizdó a Szarvaskendi egyházközösséghez tartozott. Az 1760-as évektől a Festeticsek birtoka. Az 1787-ben keltezett írás szerint volt a faluban kocsmáros, kovács és molnár is.

A római katolikus templom 1886-ban készült el, amit Szent Anna tiszteletére ajánlottak.

• 1990–1994: Horváth Gyula (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Horváth Gyula (független)^[4]
• 1998–2002: Horváth Gyula (független)^[5]
• 2002–2006: Horváth Gyula (független)^[6]
• 2006–2010: Horváth Gyula (független)^[7]
• 2010–2014: Hittigné Katz Éva (független)^[8]
• 2014–2019: Hittigné Katz Éva (független)^[9]
• 2019–2024: Törökné Horváth Eszter (független)^[10]
• 2024– : Törökné Horváth Eszter (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,7%, evangélikus 2,6%, felekezet nélküli 7,8% (5,2% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,4% volt római katolikus, 6% evangélikus, 2,6% református, 0,9% görög katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 0,9% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).^[12]

• Szent Anna templom, épült 1886-ban

• Nagymizdó az utazom.com honlapján^{[halott link]}