Gyöngyössy Katalin

A mai világban a Gyöngyössy Katalin vitathatatlan jelentőségű, visszatérő témává vált. Akár a társadalomra, a politikára, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása miatt, a Gyöngyössy Katalin ma már jelentős jelentőségre tett szert. Hatása nem korlátozódik egy adott területre, hanem a technológiától a kultúráig számos szempontot lefed. A globalizáció előrehaladtával a Gyöngyössy Katalin a világ minden szegletében közös érdekességgé vált, vitákat, elmélkedéseket és cselekvéseket generálva, amelyek célja annak hatókörének és hatásának megértése és kezelése. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gyöngyössy Katalin hatását és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásait.

Gyöngyössy Katalin
Szamosi László fotója (2009)
Szamosi László fotója (2009)
Született1940. június 15. (84 éves)[1][2]
Sátoraljaújhely
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársade Châtel Rudolf (h. ?–2014)
Gyermekeide Châtel Andrea
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1959–1963)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1963 –
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
2019
Jászai Mari-díj
1977
Érdemes művész-díj
2011
További díjak
Déryné-díj (1996)
Szent István-díj (2000)
Gundel művészeti díj (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyössy Katalin témájú médiaállományokat.

Gyöngyössy Katalin (Sátoraljaújhely, 1940. június 15. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja.

Férje de Châtel Rudolf kutató orvos volt.[3]

Életpálya

Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1959–1963 között. Főiskolásként a harmadik csillagot játszotta Gyöngyössy Imre: Csillagok órája című darabjában, Jelena Nyikolajevnát Gorkij: Kispolgárok című drámájában, az Órát Federico García Lorca: Don Cristobal meg Rosita kisasszony tragikomédiája című darabjában. Vizsgaelőadása 1963. március 8-án az Ódry Színpadon volt, Arthur Schnitzler: A zöld kakadu című darabjában Chevredentet játszotta.[4] 1963–1969 között a Szolnoki Szigligeti Színház színésze volt. 1969–1970 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1970–1972 között a József Attila Színháznál szerepelt. 1972–1978 között újra a Miskolci Nemzeti Színház, 1979–1981 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1981 óta a győri Kisfaludy Színház művésze volt, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja.

A férje volt de Châtel Rudolf kutató orvos, akitől született a lánya, de Châtel Andrea.[5]

Színházi szerepei

Szolnoki Szigligeti Színház

Miskolci Nemzeti Színház

József Attila Színház

Pécsi Nemzeti Színház

Győri Nemzeti Színház

Filmjei

Játékfilmek

  • Jó utat, autóbusz (1961)
  • Félúton (1962)
  • Koncert (1963)
  • Így jöttem (1965)
  • Nyár a hegyen (1967)
  • Érik a fény (1970)
  • Szép magyar komédia (1970)
  • Szarvassá vált fiúk (1974)
  • Ámokfutás (1974)
  • Defekt (1977)
  • Orvos vagyok (1979)
  • Cserepek (1980)
  • Az emigráns - Minden másképp van (2006)
  • Anyám és más futóbolondok a családból (2015)

Tévéfilmek

  • Carrar anyó puskái (1965)
  • Két nap júliusban (1968)
  • Krisztina szerelmese (1969)
  • Őrjárat az égen 1–4. (1970)
  • Földindulás (1970)
  • A lámpás (1972)
  • Angyal a karddal (1972)
  • Bolond és szörnyeteg (1973)
  • 12 egy tucat (1973)
  • Az ozorai példa (1974)
  • Ősbemutató (1974)
  • Pokolra szállás (1974)
  • Requiem (1976)
  • Hungária Kávéház 1–6. (1976-tévésorozat)
  • A havasi selyemfiú (1978)
  • A vénasszonyok nyara (1980)
  • Egy hónap falun (1980)
  • Századunk - Végjáték a Duna mentén (1981)
  • Hamlet dán királyfi (1983)
  • Nyári keringő (1986)
  • Díszmagyar (1988)
  • Vitézi bál (1988)
  • Freytág testvérek (1989)
  • Privát kopó (1993)
  • A párduc és a gödölye (1994)
  • Fekete karácsony (1995)
  • Nemkívánatos viszonyok (1997)
  • Komédiások (2000-tévésorozat)
  • Janus (2015)
  • Cseppben az élet (2019)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  2. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  3. ↑ 168 Óra/Sztankay Ádám: Látszik rajtam, mit gondolok. Gyöngyössy Katalin választásai, 2007. május 15. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
  4. ↑ Színházi Adattár
  5. ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 620–621, 1999.
  6. ↑ Csiszár Imre, Gyöngyössy Katalin és Selmeczi György is Kossuth-díjas - A nagydíjat Törőcsik Mari kapta (magyar nyelven). Színház.org, 2019. március 15. . (Hozzáférés: 2019. március 15.)

Források

További információk