Ebben a cikkben a Szabó Kálmán (színművész) témával foglalkozunk, amely témával az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Szabó Kálmán (színművész) sokféle közönség figyelmét felkeltette, és vitákat és elmélkedéseket váltott ki a következményeiről. Az évek során a Szabó Kálmán (színművész) a terület szakértőinek kutatásának és elemzésének tárgya volt, akik hozzájárultak a jelenség megértéséhez. Ebből az alkalomból elmélyülünk a Szabó Kálmán (színművész) különböző szempontú elemzésében, feltárva történelmi, szociokulturális, politikai és gazdasági dimenzióit. Hasonlóképpen az érdekelt bennünket, hogy megvizsgáljuk, milyen hatást gyakorolt a Szabó Kálmán (színművész) a kortárs társadalomra, és hogyan alakította át gondolkodásmódunkat és cselekvésünket. Ezzel a Szabó Kálmán (színművész) átfogó vízióját igyekszünk kínálni, amely elmélkedésre és párbeszédre hívja fel a ma oly fontos témát.
Szabó Kálmán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1939. december 12. (85 éves) Budapest |
Származás | magyar ![]() |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1959– |
Tevékenység | színész, rendező |
Díjai | |
Jászai Mari-díj | (1974) |
További díjak | Jászai Mari-díj (1974) |
IMDb-adatlapja | |
Szabó Kálmán (Budapest, 1939. december 12.[1] –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező.
1959-1963 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.[2] 1962-1971 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1971-1976 között a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1976-1977 között ismét a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1977-1984 között a Radnóti Színház színésze volt. 1984-től a Magyar Rádió rendezőjeként dolgozott.[3]
Felesége Császár Angela színésznő volt, azonban elváltak.[4]