Lengyel Menyhért

Lengyel Menyhért
SzületettLebovics Menyhért
1880. január 12.
Balmazújváros
Elhunyt1974. október 23. (94 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-25)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Menyhért témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lengyel Menyhért, születési nevén Lebovics Menyhért (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.) író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró, a Belvárosi Színház társigazgatója (1929–1930).

Élete és munkássága

Balmazújváros Híreshát (más néven: Rolaháza) nevű pusztáján született Lebovics Bernát és Klein Rézi (1858–1945) fiaként, a középiskolát Miskolcon végezte el.

Irodalmi pályafutását újságíróként kezdte, Kassán, majd Budapesten dolgozott. 1907-ben jelentkezett színpadi szerzőként: a Thália Társaság mutatta be A nagy fejedelem c. színművét. A hálás utókor című drámáját 1908-ban a Nemzeti Színház mutatta be, ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal tüntette ki. 1909-ben megjelent Taifun c. színdarabja világsiker lett. Publikált a kor legjelentősebb magyar irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is.

Lengyel Menyhért mellszobra Balmazújvárosban

Az első világháború idején (1914–1918) Az Est című lap megbízásából Svájcban dolgozott, onnan küldte háborúellenes cikkeit, publikációit, amelyeket német és francia lapok is átvettek. Ezek az írások Egyszerű gondolatok címmel 1918-ban kötetben is megjelentek. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin c. "pantomim-mesét" (az író saját megfogalmazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született. A háború után hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, ott szerzett tapasztalatait Amerikai Napló című kötetében adta közre (1922). Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929–1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott. 1931-ben a Pesti Napló számára Londonból küldte tudósításait.

1937-ben költözött át az USA-ba, Hollywoodba, forgatókönyvírónak. Számos filmje világsiker lett és néhány ma is szerepel a mozik és tévécsatornák műsorán (pl. a Ninocska, amelynek a főszerepét Greta Garbo játszotta, és amelyet 1942-ben Oscar-díjra is jelöltek, vagy a Lenni vagy nem lenni). (A Ninocska alapján készült Cole Porter Silk Stockings – Selyemharisnya – c. musicalje is, amelynek filmváltozatát 1957-ben mutattak be.)

1960 végén azonban ismét Európában, nevezetesen Olaszországban, Rómában telepedett le. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki.

1956 után többször hazatért látogatóba, 1974-ben végleg haza akart települni, de hazaérkezését követően röviddel Budapesten, 94 éves korában elhunyt. Egész életén át vezetett naplóját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Szülővárosában, Balmazújvárosban a városi könyvtár 2004-ben a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet vette fel.

Magánélete

Házastársa Gerő Lídia, Gerő Károly színműíró leánya volt, akivel 1917. január 25-én Budapesten kötött házasságot.

Fia, Lengyel Tamás szintén író volt. Németországban telepedett le és ott Thomas C. Lengyel néven főleg újságokban, folyóiratokban publikálta novelláit, tárcáit. Pao-Pei, kleine Kostbarkeit. Mein chinesisches Töchterchen című könyve 1972-ben jelent meg.

Főbb színpadi művei

Fontosabb film-forgatókönyvei

Regények, elbeszélések, cikkek

Műveinek és a róla megjelent írásoknak részletes jegyzéke

Jegyzet


Források

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  7. ↑ LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  8. ↑ Születési bejegyzése a balmazújvárosi izraelita hitközség születési akv. 2/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  9. ↑ Lengyel (Lebovics) Bernátné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 18/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  10. ↑ Király István: Balmazújvárosi krónika. Balmazújváros, 1998
  11. ↑ Lengyel Menyhért: Életem könyve (szerk.: Vinkó József). Gondolat, Budapest, 1987. ISBN 963-281-862-8
  12. ↑ Bartók Béla - Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Magyar Bibliofil Társaság/Tevan Kiadó, 1990. ISBN 963 7900 489 TE 047
  13. ↑ Magyar színháztörténet. Intézménytörténet. A Belvárosi Színház. . (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  14. ↑ Vajda György Mihály és Szántó Judit (szerk.). Színházi kalauz, II. köt. 4. kiad.. Gondolat, 1981, 442. o. 
  15. ↑ A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár története. . (Hozzáférés: 2008. március 16.)
  16. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 27/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  17. ↑ Antikvár könyvek

További információk

Nemzetközi katalógusok