Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gerő Károly témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Gerő Károly olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Gerő Károly különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Gerő Károly különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.
Gerő Károly | |
![]() | |
Született | Grün Károly 1855. október 18. Hévízgyörk |
Elhunyt | 1904. október 30. (49 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gerő Károly témájú médiaállományokat. | |
Gerő Károly, Grün[1] (Hévízgyörk, 1855. október 18. – Budapest, 1904. október 30.)[2] színműíró, színházi titkár, író. Gerő Katalin pedagógus öccse.
Grün Lipót kereskedő és Breuer Zsófia fiaként született, édesanyja korán elhunyt. A gimnázium alsó négy osztályát Aszódon végezte, ahol egyik tanára, Csengey Gusztáv jelentékeny befolyással volt későbbi írói pályájára, az ötödik gimnáziumi osztályt Gyöngyösön, a többi osztályt Budapesten végezte, ahol a legnagyobb befolyással tanára, Heinrich Gusztáv volt, akinek irodalomtörténeti előadásait később egyetemi évei alatt is nagy előszeretettel hallgatta.
Jogi tanulmányait a kassai jogakadémián kezdte, majd visszatérve a fővárosba, itt az egyetemen fejezte be. Pályáját ügyvédként kezdte.
Korán elkezdett azonban népszínműveket írni és e téren elért sikerei inkább erre a pályára terelték. Sűrűn látogatta Greguss Ágost, Gyulai Pál, Heinrich és mások esztétikai, dramaturgiai és irodalomtörténeti előadásait. Mint másodéves jogász, titkára, majd elnöke volt annak az ifjúsági egyesületnek, amely politikai célzattal akkor létesült, amikor Helfy Ignác volt képviselőjelölt a Terézvárosban. E kört, amely a Helfy-kör elnevezést vette föl, később Gerő alakította át közművelődési egyesületté, ahol felolvasó estélyeket és műkedvelő előadásokat tartottak. Gerő buzgón látogatta a fővárosi színházakat és különösen Tamássy József iránt rajongott.
1882-ben Evva Lajos, a Népszínház igazgatója színházában titkári állást ajánlott neki, amit örömmel elfogadott, és búcsút mondott az ügyvédkedésnek, amihez valójában soha sem volt kedve. 1886-tól a Nemzeti Színház titkára, később a budapesti Városi Villamos Vasút titkára volt.
Számos népszínmű szerzője, ezeket többnyire nagy sikerrel adták elő a budapesti Népszínházban és a Nemzeti Színházban. Több darabját Blaha Lujza számára írta, aki ezekben nagy sikereket aratott (pl. A vadgalamb, Kis madaram, Az uzsai gyöngy). Az eladó lány című darabját az Akadémia Teleki-díjjal[3] jutalmazta.
Házastársa Schermann Emma (1872–1944)[4] volt (a holokauszt áldozata lett), aki dr. Schermann Adolf, Budapest tiszti főorvosa,[5] és Schmalbach Leontin lánya, és akivel 1894. április 17-én Budapesten kötött házasságot.[6]