Craig Mello
Ez a cikk a Craig Mello témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Craig Mello rendkívül releváns téma, amely számos vitát, tanulmányt és kutatást adott az elmúlt években. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint befolyása különböző területekre, mint például a gazdaság, a technológia, a kultúra, a politika stb. Ezért elengedhetetlen a Craig Mello ismerete és megértése elmélyítése, hogy elemezhessük hatókörét, következményeit és lehetséges megoldásait.
| Craig Mello | |
 | |
| Született | 1960. október 18. (64 éves) New Haven, Connecticut |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | molekuláris biológus |
| Iskolái | Brown Egyetem Harvard Egyetem |
| Kitüntetései | Orvostudományi Nobel-díj (2006) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Craig Mello témájú médiaállományokat. | |
Craig Cameron Mello (New Haven, Connecticut, 1960. október 18. –) amerikai molekuláris biológus. 2006-ban Andrew Fire-ral közösen elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat az RNS-interferencia jelenségének felfedezéséért.
Tanulmányai
Craig Mello 1961. október 9-én született a connecticuti New Haven-ben James és Sally Mello négy gyereke közül a harmadikként. Nagyszülei apai ágon azori-szigeteki, illetve olasz; anyai ágon skót és angol származásúak voltak. Apja paleontológus volt, aki 1962-ben megszerezte a doktorátusát és a család a virginiai Falls Churchbe költözött, ahol James Mello az USA Geológiai Szolgálatánál kapott állást. Röviddel ezután megkapta a Smithsonian Természetrajzi Múzeum igazgatóhelyettesi pozícióját és Fairfaxba költöztek.
Craig az apja révén megszerette a természetjárást, fosszíliagyűjtést, bár az általános iskolában eléggé rosszul teljesített. A középiskolában érdeklődése még inkább a természettudományok irányába fordult és az érettségi után a Brown Egyetemen folytatta tanulmányait. Egy, az inzulin génjének klónozásáról szóló cikk hatására a molekuláris biológia felé fordult és 1982-ben biokémiából szerezte meg BSc oklevelét. Mesterképzésre a Coloradói Egyetemre jelentkezett, ahol molekuláris-, sejt- és fejlődésbiológiát tanult.
Egyetemi hallgatóként David Hirsh laboratóriumában kezdett el dolgozni a Caenorhabditis elegans fonálféreg genetikájával. Munkatársaival olyan mesterséges kromoszómák létrehozásán fáradozott, amellyel aztán idegen géneket tudtak volna bevinni a fonálféreg sejtjeibe. Miután Hirsch az iparban talált munkát, Mello a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait és kutatási témáját, ahol 1990-ben megszerezte PhD fokozatát.
Munkássága
Mello a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban helyezkedett el posztdoktori ösztöndíjjal. Itt a C. elegans korai egyedfejlődésének szabályozó génjeit kutatta. 1995-től a Massachusettsi Egyetem orvosi szakán oktatott molekuláris orvostant. Fonálféreggel folytatott kutatásai révén megismerkedett a baltimore-i Carnegie Intézetben dolgozó Andrew Fire-rel és közösen elkezdtek kifejleszteni egy olyan módszert, mivel idegen géneket lehetne bevinni a C. elegans-ba.
Mello és Fire a közös munka során felfedezte, hogy ha a genetikai információt nem DNS, hanem kettős szálú RNS formájában viszik be a sejtbe, akkor az nemhogy nem fejeződik ki, hanem permanensen megakadályozza, hogy ugyanaz a gén később működni kezdhessen. A jelenséget RNS-interferenciának nevezték el. A későbbiekben kiderült, hogy a sejteken belül létezik egy mechanizmus (főleg vírusok ellen) amely a kettős szálú RNS-t kisebb darabokra vágja, ezeket magába építi és aztán a hasonló RNS-t már egyszálú, mRNS formában is lebontja. Mello és Fire a kezdetektől fogva felismerte, hogy a mechanizmust fel lehet használni tetszőleges gének kikapcsolására a sejten belül. Néhány éven belül kiderült, hogy a folyamat emlősök sejtjeiben is működik és kidolgozták a visszafordíthatóságának a módját is.
RNS-interferenciáról írt cikkük 1998-ban jelent meg a Nature-ben és azonnal nagy feltűnést keltett tudományos körökben. 2002-ben a Science magazin az év áttörésének nevezte a felfedezést. 2006-ban Mello és Fire megkapta az az évi fiziológiai Nobel díjat "az RNS-interferencia – kettős szálú RNS általi géncsendesítés – felfedezéséért".
Elismerések
- 2003 a Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja
- 2003 a Rockefeller Egyetem Wiley-díja
- 2005 a Brandeis Egyetem Lewis S. Rosenstiel-díja
- 2005 a Gairdner Alapítvány Nemzetközi Díja
- 2005 Massry-díj
- 2006 Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter-díj
- 2006 a Johnson & Johnson Dr. Paul Janssen-díja
- 2006 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
2005 óta tagja a Nemzeti Tudományos Akadémiának. A Brown Egyetem és a Simmons College díszdoktori címet adományozott neki.
Családja
Mello 1992-ben feleségül vette Margaret Huntert, akitől Melissa lánya született. 1994-ben elváltak. 1998-ban újra megházasodott, Edit Kisst vette feleségül. Lányuk, Victoria 2000-ben született.
Források
- Craig C. Mello – Biographical Nobelprize.org
- Craig C. Mello Encyclopaedia Britannica
- Mello, Craig Cameron Encyclopedia.com
