Paul Nurse

Napjainkban a Paul Nurse visszatérő témává vált a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és az életmód folyamatos változásával egyre aktuálisabb és szükségesebb, hogy ezt a kérdést különböző szempontok szerint kezeljük. Akár személyes, akár szakmai, akár társadalmi szinten, a Paul Nurse jelentős hatással van életünkre, és fontos megérteni következményeit és következményeit. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Paul Nurse jelentőségét és számos aspektusát, azzal a céllal, hogy átfogó elemzést adjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a modern társadalomban.

Paul Nurse
Született1949. január 25. (76 éves)
Norwich
Állampolgárságabrit
Foglalkozásagenetikus, sejtbiológus
TisztségePresident of the Royal Society (2010–2015)
IskoláiBirminghami Egyetem, Kelet-angliai Egyetem
KitüntetéseiRoyal-érem (1995)
orvostudományi Nobel-díj (2001)
Copley-érem (2005)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Nurse témájú médiaállományokat.

Sir Paul Maxime Nurse (Norwich, 1949. január 25. –) brit biokémikus. 2001-ben fiziológiai Nobel-díjat kapott (Leland H. Hartwell-lel és Tim Hunttal megosztva) a ciklin és ciklin-dependens kináz, a sejtciklus szabályozásának molekuláinak felfedezéséért. 2010 és 2015 között ő volt a Royal Society elnöke.

Tanulmányai

Paul Nurse 1949. január 25-én született a Norfolk megyei Norwichban. Anyja 17 évesen esett teherbe, és Londonból költözött az anyjához. Hogy eltitkolják házasságon kívüli születését, mindenkinek azt mondták, hogy Paul a nagyanyjától született és az igazi anyja a nővére. Maga Nurse is csak 2003-ban jött rá az igazságra.[1] Az alpertoni általános iskolában, majd a Harrow megyei fiúiskolában tanult. Egyetemi jelentkezéseit sorra elutasították, mert nem volt meg a szükséges idegennyelv-tudása. Egy rövid ideig egy sörfőzdében dolgozott mikrobiológiai asszisztensként, de továbbra is képtelen volt letenni a franciavizsgát. Miután 1967-ben jelentkezett a Birminghami Egyetem biológiai szakára, az őt interjúztató genetikaprofesszor tehetségesnek találta és nyelvvizsga nélkül is ajánlotta felvételre.[2] 1970-ben BSc oklevelet szerzett,[3] majd tanulmányait a Kelet-angliai Egyetemen folytatva 1973-ban megkapta doktori fokozatát. Doktori tézisét az élesztőgombák biokémiájából írta.[4]

Munkássága

Nurse az Edinburgh-i Egyetemen, Murdoch Mitchison laboratóriumában kezdte kutatói pályafutását. Itt hat évig, 1979-ig dolgozott.[2][5][6]

1976-ban felfedezte a Schizosaccharomyces pombe élesztőgomba cdc2 génjét,[7][8] amely a sejt osztódását szabályozza. A gén termékének hatására a sejtciklus a G1 fázisból az S fázisba; illetve a G2 fázisból a mitózishoz megy tovább. Nurse 1987-ben azonosított a gén emberi megfelelőjét, a Cdk1-et, amely egy ciklin-dependens kináz enzimet kódol.[9]

A sejt az osztódás előtt több fázison megy át, amelyeket ún. ellenőrzőpontok választanak el egymástól. Ilyenkor a sejt ellenőrzi, hogy az osztódási folyamat megfelelően történik-e (ha nem, akkor megsemmisíti önmagát, de ha valami hiba lép fel a szabályozásban, az tumorsejt kialakulásához vezethet). A fázisok közötti átmeneteket kontrollálja a ciklin, illetve azok a foszforiláló szabályozóenzimek (kinázok), amelyekhez kapcsolódik.[10]

Nurse 1980-ban a Sussexi Egyetemen folytatta munkáját, de ott nem véglegesítették, ezért 1984-től a Birodalmi Rákkutatási Alap (Imperial Cancer Research Fund, ICRF) lincolni laboratóriumában dolgozott. 1988-ban meghívták az Oxfordi Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetésére. 1993-ban kutatási igazgatóként visszatért az ICRF-hez, 1996-ban pedig ő lett az Alap főigazgatója. 2003-tól a New York-i Rockefeller Egyetemet vezette. 2011-ben visszatért Angliába, mint a Orvostudományi Kutató- és Innovációs Központ (2016 óta Francis Crick Intézet) igazgatója.[11]

2010 és 2015 között ő volt a brit Royal Society elnöke. 2016 nyarán bejelentették, hogy ő lesz a Bristoli Egyetem következő kancellárja.[12]

Elismerései

Nurse több mint 60 díszdoktori címet és tiszteletbeli tagságot kapott, többek között az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemtől,[13] valamint a Magyar Tudományos Akadémiától (2004).[14]

Családja

Paul Nurse 1971-ben feleségül vette Anne Teresa Talbottot. Két lányuk született, Sarah (ő a médiában dolgozik) és Emily (fizikus)). Világnézetét illetően szkeptikus agnosztikusnak definiálja önmagát.[15][16] Politikai szempontból baloldali, közel negyven évig tagja volt a Munkáspártnak.

Jegyzetek

  1. ↑ Paul Nurse on The Life Scientific in 2011, BBC
  2. ↑ a b Autobiography of Paul Nurse. nobelprize.org. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
  3. ↑ Our Alumni. . (Hozzáférés: 2017. február 20.)
  4. ↑ Nurse, Paul Maxime (1974), The spatial and temporal organisation of amino acid pools in Candida utilis, University of East Anglia, OCLC 500529574, <https://web.archive.org/web/20200729020812/https://ethos.bl.uk/OrderDetails.do?uin=uk.bl.ethos.467339>. Hozzáférés ideje: 2017-02-20
  5. ↑ Nurse, Paul: Cyclin Dependent Kinases and Cell Cycle Control. nobelprize.org. . (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
  6. ↑ (2016) „A Brief History of Schizosaccharomyces pombe Research: A Perspective Over the Past 70 Years.”. Genetics 203 (2), 621–9. o. DOI:10.1534/genetics.116.189407. PMID 27270696. 
  7. ↑ (1976) „Genetic control of the cell division cycle in the fission yeast Schizosaccharomyces pombe”. Molecular & general genetics : MGG 146 (2), 167–178. o. DOI:10.1007/BF00268085. PMID 958201. 
  8. ↑ (2004) „Wee beasties”. Nature 432 (7017), 557–557. o. DOI:10.1038/432557a. PMID 15577889. 
  9. ↑ (1987) „Complementation used to clone a human homologue of the fission yeast cell cycle control gene cdc2”. Nature 327 (6117), 31–35. o. DOI:10.1038/327031a0. PMID 3553962. 
  10. ↑ The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2001 Illustrated Lecture
  11. ↑ Project Press Release. UK Centre for Medical Research and Innovation web site, 2010. július 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)[halott link]
  12. ↑ University of Bristol press release
  13. ↑ Warwick honorary degrees for stars of Gavin & Stacey & Hustle, RSC & Royal Court Artistic Directors, scientists, historians, philanthropist & a US government adviser. University of Warwick, 2013. június 28. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  14. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia honlapján. . (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  15. ↑ http://abetterhope.blogspot.com/2010/10/sir-paul-nurse-on-religious-belief.html
  16. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2001/nurse-bio.html

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul Nurse című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.