Boksánbánya
Ebben a cikkben a Boksánbánya témáját széles és változatos perspektívából tárgyaljuk. A Boksánbánya olyan téma, amely a társadalom különböző szféráiban érdeklődést és vitát váltott ki, ellentétes véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. A történelem során a Boksánbánya alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző aspektusainak alakulásában, valamint a különböző közösségek kultúrájának és identitásának fejlődésében. Egy részletes és mélyreható elemzés révén feltárjuk a Boksánbánya összetettségét alkotó több élt, megvizsgálva annak hatását, következményeit és lehetséges jövőbeli előrejelzéseit.
| Boksánbánya (Bocșa, Bokcshan) | |||
 | |||
| Városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Bocșa | ||
| Polgármester | Eugen Cismăneanțu | ||
| Irányítószám | 325300 | ||
| SIRUTA-kód | 50969 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 12 949 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 119 (1%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 156 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170 m | ||
| Terület | 130 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 22′ 29″, k. h. 21° 42′ 38″45.374722°N 21.710556°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 29″, k. h. 21° 42′ 38″45.374722°N 21.710556°E | |||
 | |||
| Boksánbánya weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boksánbánya témájú médiaállományokat. | |||
Boksánbánya (1899-ig Román-Bogsán, románul Bocșa, más néven Bocșa Montana, németül Bokschan, Deutsche-Bogschan-Németbogsán[3]), város Romániában, Krassó-Szörény megyében, Resicabányától 15 km-re északnyugatra, a Berzava bal partján. Nevét a határában tömegesen épített szénégető boksákról kapta. Névutótagja az ősidők óta termelő bányáira utal.
Története
A település határában már a rómaiak is bányásztak aranyat. A várostól délre a Berzava felső folyása felett emelkedő hegycsúcson találhatók Bokcsavár csekély romjai. 1331-ben említik először. 1552-ben elfoglalta a török. 1595. július 8-án Borbély György lugosi ispán ostrommal foglalta vissza. 1604-ben ismét elfoglalta a török. 1659-ben Barcsay Ákos lugosi és karánsebesi bán katonái felrobbantották, de újra felépült. 1695-ben Arnót pasa ostrommal vette be és leromboltatta. Ezután már nem épült fel.
Ma határában vasércet bányásznak és vaskohói vannak. 1910-ben 3369 lakosából 1971 román (58,50%), 783 német (23,24%) és 485 magyar (14,39%) volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Boksánbányai járásához tartozott. 1992-ben 19 152 lakosából 16 253 román (84,86%), 1011 német (5,27%), 800 cigány (4,17%) és 791 magyar (4,13%) volt.
Itt született
- 1860-ban báró Szurmay Sándor vezérezredes, honvédelmi miniszter.
- 1877-ben Augustin Béla gyógyszerész, gyógynövénykutató, botanikus.
- 1878-ban Kiss Árpád színész.
- 1900-ban Zeno Vancea zeneszerző, zenetudós
- 1909-ben Szörényi József pedagógus, főiskolai tanár, a pedagógusnevelés kiemelkedő egyénisége.
- 1987-ben Laura Rus labdarúgó.
Jegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon, Boksánbánya
További információk
- Bogsán. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
