Ruszkica

A mai világban a Ruszkica rendkívül releváns téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. A Ruszkica eredetétől a mai hatásig különböző területeken tanulmányozás és elemzés tárgya volt. Társadalomra gyakorolt ​​hatása, időbeli alakulása és az emberek mindennapi életében betöltött szerepe olyan szempontok, amelyek felkeltették a szakértők és a rajongók kíváncsiságát. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ruszkica hatását, elemezve jelentőségét, kihatásait és a témával kapcsolatos különböző szempontokat. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk megvilágítani a Ruszkica-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, teljes és árnyalt képet adva.

Ruszkabánya (Rusca Montană) Ruszkica vagy Ruszkicatelep (Rușchița)

Ruszkica vagy Ruszkicatelep (Rușchița)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségRuszkabánya
Rangfalu
KözségközpontRuszkabánya (Rusca Montană)
Irányítószám327321
SIRUTA-kód53746
Népesség
Népesség213 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 22° 24′ 53″45.633420°N 22.414607°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 22° 24′ 53″45.633420°N 22.414607°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszkica vagy Ruszkicatelep témájú médiaállományokat.

Ruszkica vagy Ruszkicatelep románul: Rușchița, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Ruszkabányától északra fekvő település.

Története

Ruszkica 1803-ban, Ruszkabányával egy időben alapított bányászfalu.

1888-ban Ruszkicza telep, 1913-ban Ruszkica néven volt említve.

Ruskica patak mellett 1831-ben épült az első vasolvasztó, az 1850-es években pedig már két vasolvasztó is működött itt és a Pareu lung vidékén talált barnaércet és mágneskövet dolgozta fel. Az itt készült vasöntvények nagy hírnek örvendtek.

Az 1800-as évek adatai szerint német, cseh és román lakossága vasbányászattal foglalkozott.

A katonai kormányzás ideje alatt Ruszkicza az ohabai századhoz, a trianoni békeszerződés előtt pedig Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

Jegyzetek

Források