Mehadika

Ebben a cikkben a Mehadika témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Mehadika számos területen érdeklődés és vita tárgya volt, és jelentősége nem maradt észrevétlen a mai társadalomban. Az évek során a Mehadika felkeltette a szakértők és a rajongók érdeklődését, akik felfedezték a különféle oldalait és dimenzióit. Ebben az értelemben megpróbáljuk elemezni és megérteni a Mehadika fontosságát és jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását. Egy részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és gazdagító víziót kínáljunk a Mehadika-ről, elmélyülve annak hatásában és relevanciájában a kortárs világban.

Mehadika (Mehadica)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségMehadika
Rangközségközpont
Irányítószám327275
Körzethívószám+40 x55[1]
SIRUTA-kód53336
Népesség
Népesség601 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság9 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 02′ 20″, k. h. 22° 15′ 53″45.038944°N 22.264762°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 20″, k. h. 22° 15′ 53″45.038944°N 22.264762°E
Mehadika weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mehadika témájú médiaállományokat.

Mehadika, 1911 és 1918 között Kismiháld (románul Mehadica, népiesen Megica vagy Migica) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Mehadica központja.

Nevének eredete

Nevében a kicsinyítő képző Mehádiára utal. Első említése: Mehedyka (1440).

Fekvése

Orsovától 46 km-re észak–északnyugatra, a Krassó-Szörényi-érchegység egyik völgyében fekszik. A Mehadica-patak folyik át rajta.

Története

A 15–16. században a mehádiai kenézi kerület falva. 1603-ban a Gerlistyei család öt, a Rada, Borczun, Szabó és Frusa családok egy-egy porta után adóztak. 1774-ben az oláh-bánsági határőrezred petniki századába sorolták. 1780-ban két ortodox egyházközségre oszlott. 1873-tól Szörény vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.

1896. június 28-án az évszázadok óta használt közös legelők fölméretése és megváltatása ellen tüntető tömegre a csendőrség sortüzet adott le, amelyben hat falusi meghalt.

Híres szűcsközpont volt.

Népesség

  • 1842-ben 1595 ortodox és 10 római katolikus vallású lakosa volt.[2]
  • 1900-ban lakosából 2126 volt román, 34 cigány és 13 magyar anyanyelvű; 2155 ortodox és 15 római katolikus vallású. 35%-uk tudott írni–olvasni, 2%-uk beszélt magyarul.
  • 2002-ben 922-en lakták, 894 fő román, 20 cigány és 5 magyar nemzetiségű, 904 görögkeleti ortodox vallású.

Látnivalók

  • A falu hírnevét 14 vízimalmának köszönheti, melyek a 20. század elején épültek.
  • Falumúzeumában a környék múltjának népi használati tárgyait állítják ki.

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. . (Hozzáférés: 2010. május 4.)

Külső hivatkozások