1964-es Formula–1 osztrák nagydíj

1964-es osztrák nagydíj
Az évad 7. versenye a 10-ből az 1964-es Formula–1 világbajnokságon.
Versenyadatok
Dátum	1964. augusztus 23
Hivatalos elnevezés	Großer Preis von Österreich
Helyszín	Zeltwegi katonai repülőtér, Ausztria
Versenypálya	3,200 km
Táv	336,000 km
Körök	105
Időjárás	száraz
Pole-pozíció
Versenyző	Graham Hill (BRM)
Idő	1:09,84
Leggyorsabb kör
Versenyző	Dan Gurney (Brabham-Climax)
Idő	1:10,56 (32. a(z) 105-ből)
Dobogó
Első	Lorenzo Bandini (Ferrari)
Második	Richie Ginther (BRM)
Harmadik	Bob Anderson (Brabham-Climax)

Az 1964-es Formula–1-es világbajnokság hetedik futama az osztrák nagydíj volt.

1964-ben rendezték meg az első világbajnoki osztrák nagydíjat, a zeltwegi katonai repülőtéren. A mindössze öt kanyarból álló pálya egyenetlen felülete sok felfüggesztési hibát okozott. Az első sorból Hill, Surtees, Clark és Gurney indult. Ezen a futamon indult elsőként a sportágban a későbbi világbajnok Jochen Rindt. A rajtnál Clark és Hill is lemaradt technikai problémák miatt, Jack Brabham pedig üzemanyag ellátási hiba miatt kiállt a boxba. Ennek eredményeképp Gurney állt az élre, míg Surtees át nem vette a vezetést a 2. körben. Bandini harmadik volt, akihez csatlakozott a felzárkózó Clark. Surtees hamar kiesett hátsó felfüggesztésének meghibásodása miatt, Graham Hill elektromos hiba miatt adta fel a futamot. Clark a 9. körben megelőzte a második Bandinit, de képtelen volt a nagy előnnyel vezető Gurney-hez közeledni. Mike Spence az ötödik helyig jött fel, de Clarkkal egyszerre estek ki, féltengelyük eltörése miatt. A 47. körben Gurney autója lelassult első felfüggesztésének meghibásodása miatt, így Bandini vette át a vezetést Ginther és Jo Bonnier előtt. Az 59. körben a Phil Hill balesetet szenvedett, Cooperje lángra lobbant és kiégett, de a versenyzőnek nem esett baja. Bonnier gyújtáskihagyással küzdött, ezért visszaesett, a harmadik helyen így a privát Brabhammel versenyző Bob Anderson ért célba. Bandini pályafutása egyetlen világbajnoki futamgyőzelmét szerezte, Ginther második lett.

Helyezés	#	Versenyző	Csapat/Motor	Futott körök	Idő/Kiesés oka	Rajthely	Pontszám
1	8	Lorenzo Bandini	Ferrari	105	2:06:18,23	7	9
2	4	Richie Ginther	BRM	105	+ 6,18	5	6
3	22	Bob Anderson	Brabham-Climax	102	+ 3 kör	14	4
4	19	Tony Maggs	BRM	102	+ 3 kör	19	3
5	14	Innes Ireland	BRP-BRM	102	+ 3 kör	11	2
6	11	Jo Bonnier	Brabham-Climax	101	+ 4 kör	10	1
7	18	Giancarlo Baghetti	BRM	96	+ 9 kör	15
8	17	Mike Hailwood	Lotus-BRM	95	+ 10 kör	18
9	6	Jack Brabham	Brabham-Climax	76	+ 29 kör	6
Kiesett	12	Jochen Rindt	Brabham-BRM	58	Kormánymű	13
Kiesett	10	Phil Hill	Cooper-Climax	58	Baleset	20
Kiesett	5	Dan Gurney	Brabham-Climax	47	Felfüggesztés	4
Kiesett	9	Bruce McLaren	Cooper-Climax	43	Motorhiba	9
Kiesett	2	Mike Spence	Lotus-Climax	41	Féltengely	8
Kiesett	1	Jim Clark	Lotus-Climax	40	Féltengely	3
Kiesett	15	Trevor Taylor	BRP-BRM	21	Felfüggesztés	16
Kiesett	20	Jo Siffert	Brabham-BRM	18	Baleset	12
Kiesett	7	John Surtees	Ferrari	9	Felfüggesztés	2
Kiesett	16	Chris Amon	Lotus-Climax	7	Motorhiba	17
Kiesett	3	Graham Hill	BRM	5	Elosztó	1

Vezető helyen:

• Dan Gurney: 40 (1 / 8-46)
• John Surtees: 6 (2-7)
• Lorenzo Bandini: 59 (47-105)

Lorenzo Bandini egyetlen győzelme, Graham Hill 4. pole-pozíciója, Trevor Taylor egyetlen leggyorsabb köre.

• Ferrari 38. győzelme.

Jochen Rindt első versenye.

• A Formula–1 hivatalos oldala
• Dávid Sándor: A Forma-1 világbajnokság története Sportpropaganda 1986 ISBN 963-7543-38-4