Ebben a cikkben a William Lawrence Bragg lenyűgöző történetét tárjuk fel, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A William Lawrence Bragg évtizedek óta a populáris kultúra releváns alakja, minden korosztály figyelmét és érdeklődését leköti. Az évek során a William Lawrence Bragg fejlődött és különböző formákat öltött, de hatása továbbra is tagadhatatlan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a William Lawrence Bragg hogyan alakította ki azt, ahogyan a világot látjuk, és hogyan él tovább öröksége napjainkban. Csatlakozzon hozzánk ezen az időutazáson, és fedezze fel a William Lawrence Bragg tartós hatását társadalmunkra.
William Lawrence Bragg | |
![]() | |
1915-ben | |
Született | 1890. március 31.[1][2][3][4][5] Adelaide[6][7][8] |
Elhunyt | 1971. július 1. (81 évesen)[1][2][3][4][5] Ipswich |
Állampolgársága | |
Házastársa | Alice Grace Jenny Hopkinson[10] |
Gyermekei |
|
Szülei | Gwendoline Todd William Henry Bragg |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Lista
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz William Lawrence Bragg témájú médiaállományokat. | |
William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.
Az Adelaide-i Egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg professzor volt. 1909-ben Angliába költöztek, ahol a cambridge-i Trinity College-ben folytatta tanulmányait. A cambridge-i Cavendish Laboratóriumban (Cavendish Laboratory) kezdte kutatómunkáját. A National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratórium professzora, 1919-től 1937-ig a Manchesteri Egyetemen (Victoria University of Manchester) a fizika Langworthy-professzora, majd 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt.
Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, apjával együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztettek, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Kidolgozta a matematikai modelleket, megfogalmazta a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt.