A Karl Ferdinand Braun témája az évek során lekötötte az emberiség figyelmét. A Karl Ferdinand Braun időtlen idők óta okot ad elmélkedésre, vitára és tanulmányozásra. Hatása az élet különböző területeire terjed ki, érintve többek között a társadalmat, a tudományt, a kultúrát, a történelmet és a politikát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karl Ferdinand Braun számos aspektusát, elemezve a mai világra gyakorolt hatását és az emberiség fejlődésében betöltött jelentőségét. Az eredetétől a mai fejlődéséig elmerülünk egy lenyűgöző utazásban a Karl Ferdinand Braun történetén és jelenén keresztül.
Karl Ferdinand Braun | |
![]() | |
Született | 1850. június 6.[1][2][3][4][5] Fulda[6][7] |
Elhunyt | 1918. április 20. (67 évesen)[1][8][2][3][4] New York[9][7] |
Állampolgársága |
|
Házastársa | Amélie Bühler |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | professzor |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Alter Dompfarrlicher Friedhof[12] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Ferdinand Braun témájú médiaállományokat. | |
Karl Ferdinand Braun (Fulda, 1850. június 6. – New York, 1918. április 20.) német feltaláló, Nobel-díjas fizikus.
Braun a Marburgi Egyetemen folytatta tanulmányait, a doktori címet a berlini egyetemen szerezte meg, 1872-ben. Fölfedezte a félvezetők egyenirányító hatását (1874), megszerkesztette az első katódsugárcsövet (Braun-cső, 1897), eredményeket ért el a drót nélküli szikratávíró kifejlesztésében (csatolt körű Braun-adó, kristálydetektor, 1898). A fizikai Nobel-díjat is ezért a fejlesztéséért kapta meg 1909-ben, Guglielmo Marconival megosztva.