William Huggins

William Huggins
John Collier festményén 1905-ben
John Collier festményén 1905-ben
Életrajzi adatok
Született1824. február 7.
London
Elhunyt1910. május 12. (86 évesen)
London (Tulse Hill)
Ismeretes mint
Nemzetiségangol angol
Állampolgárságbrit brit
HázastársMargaret Lindsay Huggins
IskoláiCity of London School
Pályafutása
SzakterületCsillagászat
Kutatási területAsztrofizika
Szakintézeti tagság
Szakmai kitüntetések
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme 1867 (William Allen Millerrel közösen), 1885
  • Rumford-érem 1880
  • Copley-érem 1898
  • Henry Draper-érem 1901
    • Akadémiai tagság
  • Royal Society
  • Svéd Királyi Tudományos Akadémia
  • Göttingeni Tudományos Akadémia
  • Amerikai Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences)
  • Accademia Nazionale dei Lincei
  • Orosz Tudományos Akadémia
  • Porosz Királyi Tudományakadémia
    • A Wikimédia Commons tartalmaz William Huggins témájú médiaállományokat.

    William Huggins (1897-től sir William Huggins) (London, 1824. február 7. – London, 1910. május 12.) angol csillagász, az asztrofizika angliai megalapozója.

    Élete

    1910-ben

    1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be, és abban kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett.

    1875-ben feleségül vette John Murray of Dublin lányát, Margaret Lindsay Murray-t, akit élénken érdekelt Huggins munkája, és mindenben segítette férjét. Közösen publikált műveiket Margaret Lindsay Huggins néven jegyezte.

    Munkássága

    Miután Kirchhoff és Bunsen 1859-ben felfedezte a színképelemzést, 1860-ban Huggins is tervezett és építtetett magának egy ilyen berendezést. Először gondosan megvizsgálta és lerajzolta 26 kémiai elem színképvonalait, majd 1864-től égi objektumok színképeit kezdte tanulmányozni — eleinte William Allen Millerrel, Miller halála (1870) után egyedül, majd 1875-től feleségével.

    Millerrel több mint 50 csillag spektrumát rögzítették. Kimutatták, hogy egyes „ködös” objektumok galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Elsőként elemezték egy planetáris köd — a Macskaszem-köd (NGC 6543 vagy Caldwell 6) — színképét (1864-ben). Ez utóbbiak sugárzásában kimutatták a hidrogént (1864). Elsőként állapították meg, hogy a fellángoló nova csillagok hidrogénfelhőt dobnak le magukról (1866). Az üstökösökben szénhidrogéneket mutattak ki (1868). A Doppler-effektus felhasználva elsőként becsülték meg egy csillag (a Szíriusz) távolodásának sebességét (1868). Színképeik alapján megkülönböztették a csillagközi (hideg) ködöket a csillagok által frissen ledobott (forró) gázfelhőktől (1868).

    A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét. Pierre Jules César Janssen és Joseph Lockyer módszerével a hidrogén vörös fényében folyamatosan észlelte a Nap protuberanciáit. Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével.

    Főbb művei

    Összegyűjtött munkái: Scientific papers os Sir William and Lady Huggins (2 kötet, London, 1899, ill. 1909)

    Emlékezete

    Nevét viseli:

    Fordítás

    Jegyzetek

    1. ↑ meglehetősen pontatlanul — Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 147. ISBN 963 280 982 3
    2. ↑ Ábel Károly, 1870: A színkép-elemzés. Természettudományi közlöny 2. kötet. 16. füzet p. 311–333.

    Források

    Nemzetközi katalógusok