Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Thelma Schoonmaker | |
Született | 1940. január 3. (84 éves) Algír |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa | Michael Powell (1984. május 19. – 1990. február 19.) |
Foglalkozása | vágó |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1966– |
Díjai | |
Oscar-díjak | |
| |
BAFTA-díjak | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thelma Schoonmaker témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thelma Colbert Schoonmaker (Algír, 1940. január 3. –) többszörösen Oscar- és BAFTA-díjas francia születésű amerikai filmvágó.
Több mint 40 éve dolgozik Martin Scorsese filmrendezővel. 1967-ben dolgoztak először együtt Ki kopog az ajtómon? című debütáló filmjén, majd a Dühöngő Bika (1980) óta ő szerkeszti Scorsese minden filmjét. Schoonmaker összesen hét Oscar-jelölést kapott legjobb filmvágás kategóriában, és ebből három alkalommal el is nyerte a díjat: a Dühöngő Bika (1980), az Aviátor (2004), valamint A tégla (2006) című filmekkel.
Thelma Schoonmaker Algírban, Algériában született, amerikai szülők gyermekeként. Szülei Thelma és Bertram Schoonmaker. Bertram a New York-i Schoonmaker család leszármazottja, tartósan külföldön dolgozott a Standard Oil Company alkalmazottjaként. Emiatt különböző országokban nőtt fel, többek között a Holland-Karibi Aruba szigetén is.
Schoonmaker tinédzser koráig, 1955-ig nem élt az Egyesült Államokban, és kezdetben idegennek, megdöbbentőnek találta az amerikai kultúrát. Schoonmaker eleinte a nemzetközi diplomácia iránt érdeklődött, így 1957-ben a Cornell Egyetem hallgatója lett, ahol politikatudományt és orosz nyelvet tanult. Miután 1961-ben lediplomázott a Cornell Egyetemen, State Department vizsgákat tett, azzal a céllal, hogy az amerikai kormánynál tudjon állást szerezni.
A politikai érdekeltségei és nézetei miatt ellenszenvét fejezte ki a dél-afrikai faji megkülönböztetésre alapuló törvényekkel szemben, melyet az amerikai államok állami intézményének Állami Minisztérium felvételi tesztjeit elbíráló alkalmazottai elfogadhatatlannak találtak. Ennek hatására úgy döntött, hogy inkább a művészetek felé fordul.
A Columbia Egyetem elvégzése alatt Schoonmaker elvégzett egy film vágó képzést." Ezek után jelentkezett egy álláshirdetésre a The New York Timesnál, és meg is kapta a munkát. Egy „vágó” mellett kellett dolgoznia asszisztensként, aki európai rendezők (mint például François Truffaut, Jean-Luc Godard és Federico Fellini) filmjeiből véletlenszerűen vágott ki képeket, hogy a filmek hosszúsága megfeleljen az amerikai televíziós műsorok adásidejének. Feliratkozott egy intenzív, hathetes filmes kurzusra a New York Egyetemen (NYU), ahol kapcsolatba került az akkor még csupán kezdő, fiatal rendezővel, Martin Scorsese-vel, aki akkor éppen a What's a Nice Girl Like You Doing in a Place Like This? című filmjének befejezésével foglalkozott. A negatív vágó elrontotta a filmet, azzal, hogy a vágás során nem hagyott elegendő negatív kockát az illesztésekhez. Egy tanára felkérte Schoonmakert, hogy segítsen Scorsese-nek, majd ezt követően a szoros munkakapcsolat közöttük több mint harmincöt évig kitartott. Schoonmaker vágta Scorsese első játékfilmjét, a Ki kopog az ajtómon?t (1967). A New York Egyetemen Schoonmaker Michael Wadleigh filmrendezővel is megismerkedett és később ő vágta meg a híres zenei fesztivál dokumentumfilmjét, a Woodstock-ot, amelyen akkor Scorsese is dolgozott. Az első komolyabb filmvágói munkája, a Woodstock kapcsán, Schoonmakert jelölték az Oscar Gála legjobb filmvágás kategóriájában. Az áttűnések és a képkimerevítések használata életre keltette a film mozzanatait és rengeteget adott hozzá a film varázsához, ezzel elősegítve a dokumentumfilm-készítés művészetének új szintre emelését. Schoonmaker karrierjének korai szakasza nem volt egyszerű, a Motion Picture Editors Guild hoz való csatlakozás mindig is nagy kihívást jelentett, a belépési követelmények miatt, melyek előírnak 5 évnyi tanonckodást és 3 évnyi asszisztensi munkát. Mindezek mellett a filmgyártás általánosságban férfiakra volt korlátozódva. Ennek volt köszönhető az a 12 éves szünet, amely a Scorsese diákfilmjében való munkája és az Oscar-díj nyertes Dühöngő Bika között volt. „Szerettem volna együtt dolgozni Martyval, de nem voltam a szakmában. Aztán végül Marty hívott a Dühöngő Bikához, így az ügyvédek felvettek a szervezetbe.” Még ha Schoonmaker hivatalosan nem is dolgozott együtt Scorsese-vel a Dühöngő Bikáig, ő is hozzájárult a Taxisofőr elkészítéséhez. Scorsese úgy döntött, hogy nem kezdi el szerkeszteni a Taxisofőrt, amíg a forgatása zajlik, hanem meghagyja a szerkesztéseket a forgatás utánra. Sajnálatos módon, emiatt nagyon kevés ideje jutott a képi anyag megvágására mivel a Columbia, a szerződésében előírta, hogy a végső vágásnak el kellett készülnie február közepéig. Többek között Scorsese Schoonmakert is segítségül hívta. Egy ponton Steven Spielberg is látogatást tett Scorsese-nél és segített neki a végső vágás befejezésében.
Scorsese mutatta be neki Michael Powellt a Londolni Frixos Constantine filmes producerét. A pár 1984. május 19-ig élt házasságban, egészen Mitchael 1990-ben bekövetkező haláláig. Gyermekük nem született. Powell halála után, Schoonmaker a filmek megőrzése mellett kötelezte el magát, hogy ezzel is tisztelegjen férje hagyatéka előtt. A férje ugyanis számos kitűnő filmet rendezett, többek között a Piros cipellőket.
A 7 Oscar-jelölésével Schoonmaker a második legtöbbször jelölt vágó az Oscar-díj történetében, Michael Kahn után, aki nyolc jelöléssel rendelkezik. Ugyanannyi díjjal rendelkezik, mint, Daniel Mandell, és Ralph Dawson, a legjobb vágás kategóriában, három-három győzelemmel. 2012-ben a Motion Picture Editors Guild publikált egy listát minden idők hetvenöt legjobban megvágott filmjéről, ami a Motion Picture Editors Guild tagjai által kitöltött kérdőíven alapult. Három Schoonmaker által megvágott Scorsese-film is szerepel a listán: Az első helyen a Dühöngő bika (1980), a tizenötödik helyen a Nagymenők (1990), és a hatvankilencedik helyen álló A leleményes Hugo (2011). Csupán George Tomasini, Alfred Hitchcock 1950-es filmjeinek vágója jelenik meg több alkalommal ezen a listán.
Oscar díjNemzetközi katalógusok |
|
---|