Mai cikkünkben a Szent Mihály-templom (München) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár többet szeretne megtudni erről az ábráról, akár erről a konkrét témáról, akár olyan eseményekről, amelyek a történelem egy adott pillanatát jelölték meg, ez a cikk részletes és releváns információkat tartalmaz a Szent Mihály-templom (München)-ről. Egy átfogó elemzésen keresztül a Szent Mihály-templom (München)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a mai hatásig. Nem számít, mi érdekli, ez a cikk átfogó és gazdagító elképzelést kínál a Szent Mihály-templom (München)-ről.
Szent Mihály-templom | |
St. Michael | |
bajorországi műemlék | |
![]() | |
A jezsuita Szent Mihály-templom | |
![]() | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | München-Freisingi főegyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 1583 |
Stílus | reneszánsz építészet |
Tervezője |
|
Alapadatok | |
Hosszúság | 78,2 m |
Szélesség | 20,29 m |
Elérhetőség | |
Település | |
Hely | München, Németország |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Szent Mihály-templom weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. | |
A Szent Mihály-templomot V. Vilmos bajor herceg alapította a mellette levő jezsuita kollégiummal együtt. Az alapkőletétel 1583-ban volt. A torony leomlása után a herceg a holland Friedrich Sustrist bízta meg a templom felépítésével. 1597-ben ünnepélyesen fölszentelték az templomot. A második világháborúban komoly károkat szenvedett. 1946-1947-ben állították helyre.
Az impozáns homlokzatot 1972-ben renoválták. A két főkapu között áll Mihály arkangyal bronzszobra, amint lándzsájával győzedelmeskedik a sárkány képében megjelenő gonoszon. Az alak Hubert Gerhard munkája (1592). Az emeletek és az orom többi kis fülkéjében az alapító V. Vilmos és wittelsbachi őseik láthatóak. A legfelső fülkében Krisztus, a Megváltó szobra áll. A belső terem annak idején építészeti szenzáció volt. Mind az idáig csak a gótika magasba szökő, pilléreken nyugvó boltíves hajóit ismerték, most már egy 20 méter széles, dongaboltozattal fedett hatalmas reneszánsz terem kápráztatta el a hívőket. Csak a római Szent Péter-bazilika dicsekedhetett még hasonló méretekkel.
A boltozatot díszítő kazettás stukkó (Hubert Gerhard) a háborúban elpusztult, de 1981-ben helyreállították. A főoltárt 1586 és 1589 között alkotta Wendel Dietrich. Az oltárkép Christoph Schwarz munkája.
A négy dombormű Hubert Gerhardtól származik (1595) körül. Figyelemre méltó a baloldali kereszthajóban Bertel Thorvaldsen (1830-ban készült) munkája Eugen von Leuchtenberg herceg síremléke. A jobb oldali kereszthajóban Giovanni Candid alkotása a Szent Orsolya mártíromsága és Gyümölcsoltó Boldogasszony a kereszthajó melletti oldalkápolnában van. A kórus alatti sírkápolnában nyugszik többek közt V. Vilmos bajor herceg, I. Miksa bajor választófejedelem és II. Lajos bajor király.