Gyümölcsoltó Boldogasszony
Ebben a cikkben a Gyümölcsoltó Boldogasszony témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, hogy elemezhessük és megértsük annak mai relevanciáját. A Gyümölcsoltó Boldogasszony olyan téma, amely számos területen nagy érdeklődést váltott ki, és hatása a személyestől a társadalmi szféráig terjed. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Gyümölcsoltó Boldogasszony-hez kapcsolódó különböző szempontokat, részletes információkat és mélyreható elemzéseket nyújtva, amelyek lehetővé teszik olvasóink számára, hogy átfogó képet kapjanak erről a témáról. Továbbá megvizsgáljuk a Gyümölcsoltó Boldogasszony hatását különböző történelmi és földrajzi kontextusokban, annak érdekében, hogy megértsük annak időbeli alakulását. Adatok, ajánlások és szakértői vélemények bemutatásával arra törekszünk, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk a Gyümölcsoltó Boldogasszony-be.
| Gyümölcsoltó Boldogasszony | |
 | |
| Angyali üdvözlet (Guido Reni) | |
| Hivatalos neve | Annuntiatio Beatae Mariae Virginis |
| Alternatív neve | Jézus születésének hírüladása |
| Vallás | kereszténység |
| Tartalma, jelentése | Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe |
| Ideje | március 25. |
| Kapcsolódó ünnep | karácsony |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyümölcsoltó Boldogasszony témájú médiaállományokat. | |
A Gyümölcsoltó Boldogasszony (latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel.[1]
Az ünnep kialakulása
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:
„… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.”[2]
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését.
Elnevezései
I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák.
- A debreceni és a Winkler-kódexben: Gyümölcsoltó Boldogasszony
- A szegedi Lánykódexben: Testfogadó Boldogasszony
- A lőcsei kalendáriumban: Boldogasszony fogadása
- A moldvai csángók között: Gyümőcsótó[3]
- Az Érdy-kódexben: Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatja
- A müncheni kódexben: Máriának hirdetete napja[4]
Ma is érvényes latin elnevezése: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis
A magyar vallásos néphagyományban
A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.[5]
A gazdák szerint ha a gyümölcsoltást (vagy szemzést stb.) ezen a napon végezzük, akkor a növény meg fog maradni és jó termést hoz a jövőben.