Dongaboltozat

A mai világban a Dongaboltozat olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. Akár történelmi jelentősége, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár személyes befolyása miatt, a Dongaboltozat olyan téma, amely nem marad észrevétlenül. Az évek során ellentmondó véleményeket generált, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dongaboltozat-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát, következményeit és a körülötte létező különféle szempontokat. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától az akadémiai téren való jelentőségéig a Dongaboltozat kétségtelenül nagy jelentőségű téma ma.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Donga (egyértelműsítő lap)
Dongaboltozat
Dongaboltozat

A dongaboltozat az egyirányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában félhenger alakú, transzlációs boltozat. Egymással párhuzamos tartóívei a dongák. Hordozó, gyámolító szerkezete két, szinte mindig párhuzamos fal – de bármilyen négyszög alaprajz fölé szerkeszthető, csak ilyenkor a dongák hossza eltérő. A vállvonal mentén folyamatos alátámasztást igényel. Tagolására a középkori építészetben gyakran hevederíveket (boltöveket) alkalmaztak; különféle fajtái elnevezésüket az ívbéllet ívformájából kapták.

Speciális formái

  • hevederes dongaboltozat,
  • emelkedő dongaboltozat (lépcsőkarok alatt gyámolítással használták),
  • fiókos dongaboltozat,
  • féldongaboltozat stb.

A fiókos dongaboltozatot rendszerint az ablak-, illetve ajtónyílások kiosztását követő és velük szemben szimmetrikusan is sorakozó fiókboltozatok sora tagolja.

Alkalmazása

Nemcsak vízszintes, de ferde tengellyel és vállvonallal is építhető; az ilyen boltozat lépcsők, rámpák fedésére alkalmas. A gótikában és a reneszánszban körgyűrű alaprajzú folyosókat fedtek le íves tengelyű dongaboltozatokkal.

További információk