Ebben a Sherlock Holmes-ről szóló cikkben egy olyan témában fogunk elmélyülni, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. A Sherlock Holmes téma vita, kutatás és elmélkedés tárgyát képezi, és elengedhetetlen, hogy megértsük társadalmunkra gyakorolt hatását. Az évek során a Sherlock Holmes különböző véleményeket és álláspontokat fogalmazott meg, gazdag eszme- és nézőpontcserét generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Sherlock Holmes-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mai relevanciáig. Reméljük, hogy ez az olvasmány gazdagító, és lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük ismereteinket a Sherlock Holmes-ről.
Sherlock Holmes | |
![]() | |
Megszemélyesítője |
|
Neme | férfi |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sherlock Holmes témájú médiaállományokat. |
Sherlock Holmes a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója, aki 1887-ben jelent meg először a könyvek lapjain. Mint briliáns londoni detektív, Holmes ismert magas intelligenciájáról; híres a megfigyelőképességéről, a következtetőképességéről és a logikájáról, amiket a bűnügyek megoldásánál igen találóan felhasznál. Alighanem az egyik legnépszerűbb fiktív krimifigura az irodalomban.
Conan Doyle összesen négy regényt és ötvenhat novellát írt Sherlock Holmes szereplésével. A művek túlnyomó részét a detektív barátja és életrajzírója, Doktor John H. Watson narrálja (négy kivétel akad, melyek közül kettőt maga a detektív mesél el, a másik kettő harmadik személyben íródott). A Holmes-történetek több mint negyven éven keresztül a The Strand Magazine lapjain jelentek meg; a regényeket folytatásokban közölték. A történetek mindig gazdag illusztrációkkal jelentek meg, melyeket Sidney Paget készített. A történetek az 1882 és 1903 közötti periódust ölelik fel, leszámítva néhány 1878-ban, 1880-ban, illetve 1907-ben játszódó történetet, és Az utolsó eset c. novellát, amely 1914-ben történik.
A Sherlock Holmes-történetek közül számosat megfilmesítettek. A leghíresebb Holmest játszó színész mindmáig Jeremy Brett, aki az 1980-as, 1990-es években egy angol tévésorozatban játszotta el a nyomozó szerepét. Jelentek meg könyvek is, melyek más írók tollából származtak ugyan, de Sherlock Holmest (és esetenként dr. Watsont) szerepeltették.
Holmes a születését Az utolsó meghajlás című kötetben 1854 körül helyezi el; általában január 6-ai dátummal. Holmes állítása szerint az egyetemen fejlesztette ki következtetőképességét. A legkorábbi ügyei, amiket amatőrként kezdett az egyetemről valók. Holmes szerint, az egyik osztálytársa apjával való találkozás késztette őt arra, hogy detektív legyen, az egyetemet követően szaktanácsadó detektívként működik hat évet, mielőtt a pénzügyi nehézségek arra késztették őt, hogy vegye fel Watsont szobatársként, innentől kezdődik a történet is.
Holmes és Watson Londonban a Baker Street 221B-ben él, ahol megnyitotta a magánnyomozó-ügynökségét. A tizenhét lépés hosszúságú lakás a Baker Street felső végénél helyezkedik el. Amíg Dr. Watson nem érkezett meg, addig Holmes egyedül dolgozott, miközben ügynököket és informátorokat alkalmazott a város alárendelt társadalmi osztályából, és egy olyan utcai gyerekekből álló csoportot beleértve, akiket a Baker Street Irreguláris csapatnak nevezett el. A csapat három történetben, a A négyek jelében, A bíborvörös dolgozószobában és A nyomorékban jelenik meg.
Keveset tudunk Holmes-családról. A felmenőkről csak annyit tudni, hogy az ősei vidéki földesurak voltak. A görög tolmács-ban Holmes azt állítja, hogy Horace Vernet, a francia művész a nagybácsija volt. Egy bátyja van, Mycroft kormányzati hivatalnok, három történetben jelenik meg. Mycroft is tehetséges megfigyelő. Mindazonáltal Sherlockban több az energia, mint benne, ezért szereti nyugodtan tölteni az idejét a londoni a Diogenész Klubban.
Holmes és Watson a doktor 1887-es házassága előtt együtt laktak, Watson a régi lakhelyét kiadja albérletbe Mrs. Hudsonnak.
Watsonnak két szerepe van Holmes életben. Egyrészt gyakorlati segítséget ad az ügyeiben; ő a detektív legfőbb segítsége, miközben megfigyelőként, csalétekként, bűntársként és hírvivőként kell cselekednie váltakozóan. Másodszor, ő Holmes krónikaírója (Holmes szerint ő az ő Boswellje). A Holmes-történetek többsége keretelbeszélés, amiket a detektív legérdekesebb ügyeinek az összefoglalásaiként írt le Watson. Holmesnak kétségtelenül Watson a legjelentősebb kapcsolata, amikor A három Garrideb történetében Watson megsebesül, a kemény Holmes megenyhül.
Watson leírja, hogy huszonhárom éve ismerik egymást, de „csak” tizenhét évet dokumentált Holmes detektívmunkájáról.
Holmes visszavonul egy farmra a Sussexen Downsba 1903-04-ben, ahol méhészeti hobbiját gyakorolja.
Conan Doyle Holmes figurájával megteremtette a mai értelemben is vett klasszikus detektívet, melynek legfőbb külső jellemzői a pipázás, a jellegzetes sapka, jó modor, hegedű stb. Holmes a történetekben Londonban, a Baker Street 221B szám alatt lakik.
A legelső Holmesről szóló történetben, A bíborvörös dolgozószoba című regényben sok dolgot megtudunk a detektívről. Az 1882-es év elején a már említett regényben kémiakutatónak mutatja be őt az író, számos további különös érdeklődési körrel, melyekkel kivétel nélkül a bűnügyek megoldásában hasznosít. Egy másik korai műben, Gloria Scott című novellában kiderült, hogy Sherlock Holmes miért is lett nyomozó: egy főiskolai társának édesapja szerint igen jó következtetőképességekkel bír.
A bíborvörös dolgozószoba című regény alapján Doktor Watson szerint Sherlock Holmes képességei a következők:
- Szépirodalmi ismeretek – Semmilyen.
- Csillagászati ismeretek – Semmilyen.
- Politikai ismeretek – Gyenge.
- Növénytani ismeretek – Változó, főleg az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosít. A kertészethez nem ért.
- Geológiai ismeretek – Tapasztalati, de korlátozott. Jól ismeri a különböző talajfajtákat. (Főleg a London környékéről származó talajmintákat.)
- Kémiai ismeretek – Alapos.
- Anatómiai ismeretek – Pontos, de rendszertelen.
- Bulvársajtó ismeretek – Óriási. Ismeri százada összes bűntényét.
- Jól játszik hegedűn.
- Kiváló bokszoló és kardforgató.
- Behatóan ismeri a brit törvényeket.
- Ezen felül önmérgező, nevezetesen dohányos, és kokainista.
Londonban, a Baker Street 239 szám alatt található a Sherlock Holmes múzeum. (A 221/B számú lakás tulajdonosa nem adta el a házát.) A múzeum tipikus 19. századi lakásnak van berendezve eredeti bútorokkal, képekkel stb. Számos Sherlock Holmes-történet szereplőinek viaszbábui örökítik meg a legizgalmasabb jeleneteket. Emellett sok érdekes kiállítási tárgy is látható, amely valahogy Sherlock Holmeshoz vagy a szerzőhöz kapcsolódik. Érdekesség, hogy a nappalinak berendezett helyiségben egy dr. Watsonnak öltözött úr várja a látogatókat, aki bemutatja a szobát és kedvesen elbeszélget a turistákkal, többek közt magyar nyelven is tud néhány szót.
1990 óta a múzeum a Baker Street 221/B szám alatt található. https://www.sherlock-holmes.co.uk/
Sherlock Holmes kalandjai majdnem véget értek 1893-ban, az utolsónak szánt részben: The Final Problem (=Az utolsó eset). A lezárást még a novella címe is sugallja. Ebben a novellában az Angliában különleges helynek számító Svájcba utazik el Moriarty professzort üldözve Sherlock Holmes, konkrétan Meiringenbe (Meiringen a Grimsel hágóra vezető út mentén helyezkedik el, még két nevezetessége van, ezek: az Aare szurdok – Aareschlucht – és a Reichenbach vízesés – Reichebachfälle). Itt került sor az akkor végsőnek szánt küzdelemre. A két ellenfél a Reichenbach vízesésnél csapott össze, és mivel két egyenrangú fél küzdött meg egymással, ezért Sherlock Holmes csak úgy tudott végezni vele, hogy magával rántotta a vízesésbe. Angliában akkora volt a felháborodás, hogy Sherlock Holmesnak vissza kellett térnie, így úgymond „kimászott” a vízesés katlanából (valójában nem zuhant bele). A történetek így tíz év múltával folytatódtak (1903-tól).
Meiringenben, ahol a történet játszódott, hatalmas kultusza van Sherlock Holmesnak. Szállodát neveztek el róla, létezik Sir Arthur Conan Doyle tér, ennek szomszédságában áll az Angol templom, melynek pincéjében berendeztek egy kis emlékmúzeumot. A templomtól nem messze található a főhős szobra bronzból, melynek hátoldalán egy emléktáblát is elhelyeztek. A nevezetes vízeséshez sikló visz fel, a küzdelem helyét fehér csillag jelzi.
A Sherlock Holmes Society of London rendszeresen szervez kirándulásokat Meiringenbe, ahol a résztvevők jelmezekben eljátsszák Sherlock Holmes kalandjait.
Alapítás és külföldi sikerek:
A Magyar Sherlock Holmes Rajongói Clubot, Tahi Tóth László színművész ötlete alapján, 2010-ben alapították meg. (Tahi Tóth László volt a legendás Sherlock Holmes színész Jeremy Brett magyar hangja.) Ez a magyar klub ma már a neves Sherlockian Who's Who, a Sherlockian.net és a világhírű Conan Doyle tudástár, a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia oldalakon ajánlott.
Ennek előzménye, hogy 2013-ban a Cseh Sherlock Holmes Társaság elnöke Aleš Kolodrubec emailben kereste meg a klubot és kérte a magyar oldalukat angolul is tegyék elérhetővé a külföldi rajongók számára. A klubvezetők bezárták az akkori magyar oldalt, majd sherlockian-sherlock.com címen angol lapot alapítottak, amivel nemzetközi sikereket értek el.
Angol oldalukat elismerik a sherlockian világban, és a szerkesztők jó kapcsolatokat ápolnak több külföldi Sherlock Holmes Társasággal, köztük a legrangosabbal a The Sherlock Holmes Society of London-nal is. Kontaktusban vannak az amerikai Robert Hess-el, aki az egyik legismertebb gyűjtője a detektív tárgyainak. Sherlockian lapjukra professzorok, írók, illusztrátorok és egyéb művészek ajánlották fel műveiket bemutatásra vagy adtak válaszokat emailes interjúkban.
Vissza Magyarországra:
2021-ben tértek vissza a készítők a hazai rajongókhoz új magyar oldallal, ahol például Conan Doyle és a népszerű detektív magyar vonatkozásait is felsorolják vagy elérhetők a Baker Street-i zseni kalandjai és a róla szóló tévhitek.[1]
A történetek folyamán rengeteg ellenséget szerez magának a híres detektív, különböző nemzetiségekből. A novellákban négy híres ellenség kerül elő, két angolt, egy osztrákot és egy hollandot szokás ismerni.
(A novelláknak sok magyar kiadás miatt számos alternatív címük létezik, ezek nincsenek külön feltüntetve.)
A kötetben szereplő novellák:
A kötetben szereplő novellák:
A kötetben szereplő novellák:
A kötetben szereplő novellák:
A kötetben szereplő novellák:
Karinthy Frigyes valamiért nem az Így írtok ti (1912) c. paródiakötetében, hanem a Tanár úr kérem (1916) c. karcolatfüzérében helyezte el Sherlock Holmes-paródiáját: A véres fül titka.[2] Amely tematikailag nem illik bele, utóbb a legtöbb későbbi kiadásból már kimaradt.