Ebben a cikkben a Santiago Calatrava lenyűgöző világába fogunk beleásni. Legyen szó történelemrajongóról, irodalomkedvelőről, zenerajongóról, vagy csak érdeklődik valami új elsajátítása iránt, a Santiago Calatrava mindenki számára kínál valamit. Feltárjuk eredetét, hatásait a mai társadalomra és lehetséges jövőbeli fejlődését. Ősi gyökereitől a mai relevanciáig a Santiago Calatrava olyan téma, amely soha nem szűnik meg meglepni és lenyűgözni azokat, akik elmélyülnek a tanulmányozásában. Készülj fel, hogy elmerülj egy izgalmas utazásban ezen az izgalmas univerzumon keresztül!
Santiago Calatrava Valls | |
![]() | |
Santiago Calatrava 2010-ben | |
Született | 1951. július 28. (73 éves) Benimámet |
Nemzetisége | Spanyol |
Iskolái | Valencia Művészeti Iskola Valencia Építészeti Iskola Swiss Federal Institute of Technology |
Munkái | |
Jelentős projektjei | Athéni Olimpiai Sportkomplexum Auditorio de Tenerife Holnap Múzeuma Húrok hídja Liège-Guillemins vasútállomás Művészetek városa World Trade Center közlekedési csomópont |
Díjai | IStructE Gold Medal American Institute of Architects Gold Medal Eugene McDermott Award Prince of Asturias Award |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago Calatrava Valls témájú médiaállományokat. |
Santiago Calatrava Valls (Benimámet, 1951. július 28. –) spanyol építész, szobrász, szerkezetépítő. Calatrava irodákat tart fenn Zürichben, Párizsban, New Yorkban és Valenciában is.
Calatrava 1951. július 28-án született Benimámetben, Valencia közelében. Diplomáját a valenciai Építész-, és Iparművész Egyetemen szerezte 1975-ben, majd Zürichbe ment, a Svájci Szövetségi Műszaki Intézetbe, ahol különböző építőmérnöki témakörökkel foglalkozott. Doktori címét 1981-ben szerezte meg, majd építész-, és egyéb mérnöki munkákkal kezdett foglalkozni.
Calatrava karrierje kezdetén elsősorban hidakkal és vasútállomásokkal foglalkozott, melyek megjelenése, dizájnja új magasságokba emelte az építőmérnöki munkát. Az 1992-es barcelonai olimpia egyik közvetítő tornyaként szolgált, a Montjuïcen felépült Montjuïc Kommunikációs Torony fordulópontot jelentett karrierjében, neve nemzetközileg ismertté vált, melyet a sevillai világkiállításra épített hídjai, a lisszaboni Gare do Oriente tovább erősítettek. Az 1990-es évek végére Calatrava irodája végleg nemzetközivé vált, számos projekttel Európában és Amerikában egyaránt.
Calatrava szokatlan, modern vonalvezetésű, jellegzetes, gyakran az emberi test, vagy a természet formáiból merítő stílusa átmenetet képez az építészet és a szerkezetépítés között, folytatva a spanyol modernisták ilyen irányú hagyományát, mint tette azt Félix Candela vagy Antoni Gaudí.
Calatrava az építészeten túl szobrászattal és festészettel is foglalkozik, az építészet gyakorlatába átültetve a más művészeti ágakban szerzett tapasztalatokat. A Turning Torso alapötlete például először egy márvány modellben öltött formát, és ennek hatására készült el az épület maga később. 2005-ben Calatrava kiállítást rendezhetett művészeti munkáiból a New York-i Metropolitan Múzeumban, melynek címe Santiago Calatrava: Szobrászatból az építészetbe. Munkáiból további kiállításokat rendeztek Németországban, Spanyolországban és Olaszországban.
Calatrava számos elismerésben részesült, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
Calatrava ezentúl számos más munkában közreműködött valamilyen szinten, más építészekkel közösen dolgozva, mint például a Reichstag felújításakor, vagy a Thames Gateway híd esetén.