Ma a Modernizmus olyan téma, amely nagy érdeklődést és hatást vált ki a társadalomban. Akár történelmi jelentősége, akár a közegészségügyre gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár az üzleti életben betöltött szerepe miatt, a Modernizmus emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Modernizmus eredetétől napjaink fejlődéséig viták, elemzések és tanulmányok tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék hatókörét és jelentését. Ebben a cikkben a Modernizmus különböző oldalait és életünk különböző területeire gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A modernizmus azon 19. század végi és 20. századi újító művészeti és filozófiai irányzatok összefoglaló gyűjtőneve, amelyek a nyugati társadalom széles körű és messzemenő átalakulására adott válaszként születtek. A modernizmus felöleli azok munkásságát és alkotásait, akik úgy vélték, hogy a művészet, az építészet, az irodalom, a vallási hit, a filozófia, a társadalmi szervezet hagyományos formái felett eljárt az idő, a megváltozott világban már képtelenek betölteni hivatásukat, így megújhodásra szorulnak.
A művészettörténetben a modernizmushoz szokás sorolni:
A modern törekvések megjelentek az építészetben, iparművészetben, a bútor-, ruha-, ékszer-, könyv- és plakáttervezés területén is. A korszak ismert és elismert magyar grafikusai voltak például Bortnyik Sándor, Berényi Róbert, Kassák Lajos.
Az építészetben a modernizmus születését Otto Wagner Moderne Architektur című munkájának 1896-os megjelenéséhez szokás kapcsolni.
Az 1920-1930-as évek európai funkcionalizmusa, a konstruktivizmus és a szovjet racionalizmus, a németországi Bauhaus, az építészeti art déco stílus, a brutalizmus, a japán metabolizmus és az organikus építészet mind az építészeti modernizmus egy-egy ágát képezik.
Az építészeti modernizmus néhány fontosabb nemzetközi képviselője: Otto Wagner, Frank Lloyd Wright, Walter Gropius, Richard Neutra, Ludwig Mies van der Rohe, Le Corbusier, Alvar Aalto, Oscar Niemeyer, Tange Kenzó. Magyarországon mások mellett Árkay Bertalan, Borbiró Virgil, Kővári György, Molnár Farkas képviselték a modernizmust.
Sokan Knut Hamsun norvég írót nevezik „a modern irodalom atyjának”, amely szerint az Éhség című regénye lenne az első modern regény.[1]
A modernizmus kiemelkedőbb írói, költői:
A liberalizmus és a tudomány hatására a keresztény tanítást sokan a modern tudás figyelembevételével értelmezték.
A katolikus modernizmus a hagyományos tanítás újraértelmezésére törekedett, az egyházi tanítást a modern kultúrával igyekezett összeegyeztetni, az egyházat pedig megreformálni.