Rákos Sándor

Mai cikkünkben a Rákos Sándor lenyűgöző világát fedezzük fel. A Rákos Sándor eredetétől napjaink relevanciájáig érdeklődés és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben elemezzük főbb jellemzőit, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és időbeli alakulását. Továbbá megvizsgáljuk a hatását különböző összefüggésekben, valamint a jövőre nézve. A Rákos Sándor izgalmas téma, amely megérdemli a figyelmünket, ezért meghívjuk Önt, hogy merüljön el ebben a lenyűgöző felfedező és felfedező utazásban. Készüljön fel tudásának bővítésére, és élvezze a gazdagító élményt!

Rákos Sándor
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1921. november 25.
Kálmánháza
Elhunyt1999. december 25. (78 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaSzentpál Mónika
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Első műveBujdosók fejedelme (regény, 1943)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1958, 1963, 1975)
Füst Milán-díj (1981)
Déry Tibor-díj (1988)
Kossuth-díj (1998)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákos Sándor témájú médiaállományokat.

Rákos Sándor (Kálmánháza, 1921. november 25. – Budapest, 1999. december 25.) magyar költő, műfordító, esszéíró, kiadói szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életpályája

Gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson (1932–1937), illetve Nyíregyházán (1937–1940) végezte. Első versei 1940-ben jelentek meg. 1942–1944 között a Közgazdasági Egyetemre járt.

Csak a zsidótörvények által előírt származásigazolás folytán tudta meg, hogy édesanyja zsidó volt. Nagyanyját elhurcolták, ahonnan nem is tért vissza.[1] Neki sikerült barátainál bujdokolva megmenekülnie.

1944–45-ben a Nyírségi Magyar Nép munkatársa volt. 1946-ban költözött Budapestre: a MOKÉP sajtóosztályán dolgozott 1949-ig. 1949–1951 között a Révai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője; 1951-től szabadfoglalkozású író volt.

Munkássága

Első köteteit tragikus, lázadó hangnem, az élet abszurditásának kifejezése jellemezte. A túlélés esélyének a szigetszerűen megteremtett saját világot látta. Lírájának jellegzetessége a protestáns zsoltáros hang. Lefordította az akkád ékírásos eposzokat és verseket. Az 1970-es évek második felétől a szereplíra új válfaját hozta létre. A Csörte című gyűjtemény (1991) az öregséggel birkózva formálja képpé egy élet summázatát.

Művei

  • Bujdosók fejedelme (regény, 1943)
  • Az eb válaszol (versek, 1949)
  • Férfikor (versek, 1952)
  • A tűz udvarában (vers, 1957)
  • Szegények vonulása (vers, 1959)
  • A fény felé (vers, 1959)
  • Fák, viharban. Válogatott versek 1939–1961 (1962)
  • Dübörgő, a kalapácstolvaj. Regék; szerk. Rákos Sándor, Mészöly Miklós, G. Beke Margit; Móra, Budapest, 1962 (Kispajtások mesekönyve)
  • Táguló körök (versek, 1965)
  • Hét zöld csillag (gyermekvers, 1969)
  • Kiáltásnyi csönd (versek, 1969)
  • Meztelen arc (válogatott versek, 1971)
  • Kisfiú idegenben (mesék, történetek gyerekeknek 1971)
  • Az emlék jelene (versek, 1973)
  • Elforgó ég. Napló, tanulmányok; Magvető, Bp., 1974
  • Tanulmányok a műfordításról; szerk. Rákos Sándor; Magyar Írók Szövetsége, Műfordítói Szakosztály, Bp., 1975
  • Bárányhívogató; vers] Rákos Sándor, rajz Hajnal Gabriella; Móra, Budapest, 1977
  • Ellenpontok (vers, 1979)
  • Harc a madárral (vers, 1980)
  • A műfordítás ma. Tanulmányok; szerk. Bart István, Rákos Sándor; Gondolat, Budapest, 1981
  • Társasmonológ (vers, 1982)
  • A tűz kérlelése. Egybegyűjtött versek; Szépirodalmi, Budapest, 1984
  • Gyíkpalota (gyermekvers, 1984)
  • A király és az űrutazó. Mesék Gilgamesről és Etanáról; Móra, Budapest, 1985
  • Többedmagam (vers, 1986)
  • Szólítások (vers, 1988)
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
  • Két vers között (prózai írások, 1990)
  • Csörte (válogatott versek, 1991)
  • Senki úr Semmibe indul. Versek; Belvárosi, Budapest, 1996
  • Zsuzsanna és a vének. Moralitás – azaz erkölcsi példázat. Változat ószövetségi dallamra; Littera Nova, Budapest, 1997 (Mesterek sorozat)
  • Rákos Sándor válogatott versei; utószó Angyalosi Gergely; Unikornis, Budapest, 1998 (A magyar költészet kincsestára)
  • Helyzetgyakorlat; Magvető, Budapest, 1999
  • Kertkapun ha bekukkantasz. Verses abc kicsiknek, nagyobbaknak; Littera Nova, Budapest, 1999
  • A bárány lázadása. Bibliai és istenkereső versek; szerk. Szentpál Monika, Tarbay Ede; Szent István Társulat, Budapest, 2001
  • Féljelen. Rákos Sándor hátrahagyott jegyzőfüzeteiből; szerk. Szentpál Monika; Littera Nova, Budapest, 2002
  • Rákos Sándor Nyírsége. Szemelvénygyűjtemény; szerk. Bakajsza András, Szilágyi László; Kálmánháza Község Önkormányzata, Kálmánháza, 2016

Műfordításai

  • Gilgames-eposz (1960)
  • Agyagtáblák üzenete (1963)
  • V. Nezval: ABC (1965)
  • Táncol a hullámsapkás tenger. Óceánia népeinek költészete; ford. Rákos Sándor, vál., szerk. Bodrogi Tibor; Európa, Budapest, 1976

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Hoványi Márton: Nyelv-öltések: Rákos Sándor korai költészetének némely poétikai útkereséséről. www.academia.edu, 2009 (Hozzáférés: 2024. április 11.)

Források

További információk

  • Rákos Sándor profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Kortárs magyar írók
  • Imre László: Rákos Sándor; Akadémiai, Budapest, 1973 (Kortársaink)
  • Rákos Sándor; vál., szerk., bev., jegyz., szöveggond. Tomaj Attila; Alexandra, Pécs, 2003 (Kossuth-díjas írók)
  • Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotásélménytani "fejlődésregény"; Argumentum, Budapest, 2009