A mai világban a Végel László fontos szerepet játszik a társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Végel László napjainkban nagyon fontos témának bizonyult. Az évek során széles körben vitatták meg a Végel László-et és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ez a cikk elemezni kívánja a Végel László jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását. A Végel László-ről szóló különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
Végel László | |
![]() | |
Végel Dániel felvétele | |
Élete | |
Született | 1941. február 1. (84 éves) Szenttamás |
Nemzetiség | vajdasági magyar |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, dráma, esszé |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | ugrás a szakaszhoz |
Végel László weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Végel László témájú médiaállományokat. |
Végel László (Szenttamás, 1941. február 1. –) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista.
Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán, valamint a Belgrádi Egyetem filozófia szakán végezte.
Az 1960-as évektől kezdve a vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja. Először az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa, majd 1971-től 1980-ig a Magyar Szó című napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője. Közben 1965-től 1971-ig az Új Symposion szerkesztőbizottságának is tagja. 1980 és 1991 között az Újvidéki Televízió dramaturgja volt.
Számos nem magyar nyelvű lapnak és folyóiratnak is dolgozott, köztük az újvidéki Polja (1968–1971) című folyóiratnak, a belgrádi Politika című napilapnak, amelynek állandó színikritikusa volt, majd a zágrábi Prolognak (1987-1989).
1992-ben eltávolították munkahelyéről; a délszláv háború alatt többször bujkálnia kellett, miután a miloševići hatalom nemkívánatos személynek nyilvánította.
1994-2002 között a jugoszláviai Soros Alapítvány újvidéki irodavezetője volt. 2002-től a Szépírók Társaságának, 2003-tól a belgrádi Helsinki Bizottság Tanácsának tagja. 2006-2007 között a német DAAD ösztöndíjasa Berlinben.
Műveiben hatásosan boncolgatja a kisebbségi lét jelenségét az emberi alapkérdések tükrében. Írásait angol, szerb, szlovén, német, holland és albán nyelvekre fordították le.