Prapatnica

Ebben a cikkben a Prapatnica lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Legyen szó egy történelmi személyiség életéről, egy aktuális téma mélyreható elemzéséről vagy a történelem egy mérföldkő eseményéről, a Prapatnica az idők során vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt. A következő sorokban a Prapatnica-hez kapcsolódó összes vonatkozásban elmélyülünk, annak eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, teljes és gazdagító látásmódot kínálva olvasóink számára.

Prapatnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSeget
Jogállásfalu
Irányítószám21 201
Körzethívószám(+385) 22
Népesség
Teljes népesség164 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság393 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 35′ 58″, k. h. 16° 11′ 15″43.599307°N 16.187475°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 58″, k. h. 16° 11′ 15″43.599307°N 16.187475°E
Térkép

Prapatnica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Segethez tartozik.

Fekvése

Split központjától légvonalban 22, közúton 40 km-re, Trogir központjától légvonalban 9, közúton 14 km-re, községközpontjától 12 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, az 58-as számú, Šibenikből Splitbe menő főút mellett fekszik.

Története

1274-ben IV. László uralkodása idejében említik először. 1420-ban a közeli Trogirral együtt velencei uralom alá került. A török háborúk sok szenvedést hoztak a lakosság számára, melynek legnagyobb része a jól védhető tengerparti városokba és a szigetekre menekült. A török veszély elmúltával lakosságát újratelepítették. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 271, 1910-ben 435 lakossal. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 177 fő volt, akik mezőgazdaságból (oliva és szőlő) éltek.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
271 265 316 353 391 435 380 546 535 580 579 485 402 315 225 177

Nevezetességei

  • Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1891-ben épült a régi templom alapjain, melyből csak az apszis maradt meg. A márvány főoltár és a Mária mennye bevitelét ábrázoló oltárkép a 19. században készült. A templomnak még két fából készült oltára van. A Gyógyító boldogasszony oltár helyi mester oltárképével és a Szent Tamás oltár a szentet ábrázoló oltárképpel. A falfülkékben Szent Rókus és Szent Antal szobrai láthatók. A templomot 1963-ban és 2000-ben megújították és egy új Nagyboldogasszony oltárt építettek. A templom előtt helyezték el a Béke királynőjének szobrát. Ekkor állították fel a Šibenikből Splitbe menő főút és a Progomet felé vezető út kereszteződésében boldog Alojzije Stepinac érsek szobrát is.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk