Ivan Dolac
A mai világban a Ivan Dolac olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A Ivan Dolac hatását olyan területeken figyelték meg, mint a gazdaság, a politika, a kultúra és a technológia, végtelen sokféle véleményt és perspektívát generálva. A Ivan Dolac megjelenése óta a terület szakértőinek tanulmányozása és kutatása tárgya, akik igyekeznek megérteni rövid, közép- és hosszú távú következményeit és következményeit. Ez a cikk a Ivan Dolac jelenségét alaposabban megvizsgálja, elemzi okait, hatásait és lehetséges megoldásait, hogy rávilágítson egy olyan témára, amely ma is viták és elmélkedések forrása.
| Ivan Dolac | |
 | |
| Kőházak Ivan Dolacon | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21465 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 68 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 07′ 49″, k. h. 16° 38′ 31″43.130193°N 16.641973°EKoordináták: é. sz. 43° 07′ 49″, k. h. 16° 38′ 31″43.130193°N 16.641973°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Dolac témájú médiaállományokat. | |
Ivan Dolac falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése
Splittől 45 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 5, közúton 9 km-re délnyugatra, a Hvar sziget déli részén fekszik. A sziget északi részéről az 1400 méter hosszú Pitve-Zavala alagúton át érhető el. Zavalától 3 km-re nyugatra fekszik, ezután nyugat felé aszfaltozott út köti össze az 5 km-re fekvő szomszédos Sveta Nedjeljával.
Története
A lapidáriumában található római sírkőlapok igazolják, hogy itt már az ókorban éltek emberek. A települést a 15. században említik először. Akkoriban a közeli Svirče lakóinak szőlőskertjei feküdtek a területén, akik kis kőházaikat építették fel itt, hogy ne kelljen az egész napi fárasztó munka után mindennap hazamenniük. A keleti részén fekvő tengerparton feküdt a 15. században Zaca település, melyet ma Zavalának neveznek, határának egy másik részén pedig Taja, ahol már a 15. század előtt kolostor állt. E két területet 1606-ban szerezte meg Tadija Kačić gróf és tengermelléki birtokaihoz csatolta. Itteni házának maradványai a település bejáratánál találhatók. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 24, 1910-ben 27 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. Lakosságának száma a minimálisra esett vissza. 1991-től a független Horvátország része. Lakosságának száma a legutóbbi években a turizmusnak köszönhetően folyamatosan növekszik. 2011-ben 39 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 24 | 0 | 35 | 46 | 42 | 27 | 0 | 0 | 4 | 7 | 0 | 0 | 4 | 5 | 26 | 39 |
(1869-ben, 1921-ben, 1931-ben, 1961-ben és 1971-ben lakosságát Svirčéhez számították.)
Jelsa település nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma kora gótikus stílusban épült a 15. században, 1535-ben bővítették és a növekvő török veszély hatására erődítették.
- A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1535-ben épült fogadalomból, hogy a Szűzanya védje meg a települést a járványoktól. Búcsúünnepe november 21-én van, amikor a hívek istentiszteletre gyűlnek itt össze. 1901-ben a templomban feliratot helyeztek el azzal a kéréssel, hogy az 1852-től az emberek megélhetését biztosító szőlőt pusztító filoxéra és peronoszpóra járványoktól a Szűzanya védje meg a települést.
- A lapidáriumban mintegy húsz ókori és középkori kőfaragvány található, köztük több római sírkőlap, egy velencei szárnyas oroszlán és mások.
- A település parkja az egyik legnagyobb és legszebb díszkert Dalmáciában, melyet két jeles személyiség, Niki Duboković kapitány és Antun Dobronić zeneszerző emlékére létesítettek.
- Gazdagon tagolt tengerpartján, a hozzá tartozó szigeteken, öblökben és hegyfokokon minden ide látogató felfedezhet egy helyet, ahol távol a tömegek zajától élvezheti a táj szépségeit.
Gazdaság
- A település gazdasága a turizmuson alapul, a turisták többsége Kelet-Európából érkezik. Gyönyörű fekvésű strandjainak köszönhetően Ivan Dolac mára jelentős turisztikai célponttá fejlődött.
- A napsütéses órák nagy számának és a meredek lejtésű szőlőhegyek déli fekvésének köszönhetően a sziget legjobb minőségű borai teremnek itt.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Hvar települései – Ivan Dolac (angolul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ivan Dolac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
