Nara (Japán)

Ebben a cikkben részletes elemzést végzünk a Nara (Japán)-ről, feltárva a legfontosabb szempontokat és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Nara (Japán) eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, vitákat és vitákat generálva jelentésével és következményeivel kapcsolatban. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni annak hatását különböző területeken, valamint relevanciáját az emberek mindennapi életében. Kétségtelen, hogy a Nara (Japán) előtte és utána is volt a történelemben, kitörölhetetlen nyomot hagyva a kultúrában, a politikában, a gazdaságban és sok más területen. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezze fel mindazt, amit a Nara (Japán) kínál, és hogyan formálta a mai napig a világunkat.

Nara (奈良市)
Nara címere]]
Nara címere
Nara zászlaja]]
Nara zászlaja
Egyéb jelképek
VirágNara jaezakura
MadárJapán berkiposzáta
Közigazgatás
Ország Japán
RégióKanszai
PrefektúraNara prefektúra
PolgármesterGen Nakagava
Irányítószám630-8580
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség352 377 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség1331,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület276,84 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 34° 41′ 06″, k. h. 135° 48′ 17″34.685000°N 135.804778°EKoordináták: é. sz. 34° 41′ 06″, k. h. 135° 48′ 17″34.685000°N 135.804778°E
Elhelyezkedése Nara térképén
Elhelyezkedése Nara térképén
Nara weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nara témájú médiaállományokat.

Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye. A város a Nara prefektúra északi részét foglalja el és közvetlenül határos a Kiotó prefektúrával. Hét templom, szentély és rom, név szerint a Tódaidzsi, a Szaidaidzsi, a Kófukudzsi, a Gangódzsi, a Jakusidzsi, a Tósódaidzsi, a Kaszuga szentély és a Heidzsó palota romjai a Kaszugajama ősi erdejével együtt alkotják „az ősi Nara történelmi műemlékeit”, amely az UNESCO világörökségének részét képezi.

Etimológia

Többféle változata is volt Nara írására a Heian korszakban. Ilyenek voltak a következők: 乃楽, 乃羅, 平, 平城, 名良, 奈良, 奈羅, 常, 那良, 那楽, 那羅, 楢, 諾良, 諾楽, 寧, 寧楽 és 儺羅.

Különböző teóriákat vetettek fel Nara nevének eredetéről, a következő öt a leghíresebb. A másodikat, Janagidáét tartják a legdominánsabbnak napjainkban.

  • A Nihon soki szerint a narasu (lapítani) szóból származik Nara neve. A könyv szerint: Szudzsin császár uralkodásának tizedik évének szeptemberében "aztán, kiválasztott katonákat vezetve, (a lázadók) előre mentek, megmászták a Nara-jamát (Heidzsó-kjótól északra hegyek fekszenek) és sorrendbe rakták őket. Ekkor a császári csapatok összegyűjtötték és kilapították a fákat és a növényeket. Ezért a hegy neve Nara-jama." Habár maga az elbeszélés egy közös népi etimológia, és néhány kutató történelminek tekinti, még így is a legrégebbi fennmaradt bizonyítéknak számít, és nyelvészeti kapcsolatok szempontjából pedig Janagida másik teóriája követi.
  • Az ötlet, miszerint a város neve a síkságból ered, szintén nagyon híres. A nevezetes folklorista, Kunio Janagida a "The Study of Place Names"[2] (Helynevek tanulmánya) című könyvben jelentette ki. A területet, ami egy viszonylag könnyed lejtős domboldalon fekszik – amit Kantóban ta(h)irának, Kjúsú déli részén pedig haenek neveznek -, narunak hívják. A naraszu (ige), narasi (határozószó) és a narushi (melléknév) mind ennek a változatai. A naru kandzsis átírásai, mint például a "平", "阝 és 平" vagy "坪", mindben megtalálható a 平 (lapos), így a "betűk megmutatják a szó jelentését". Emellett, mivel a 平地 (síkság) kiejtése narudzsi az 因幡志 (Inaba könyve, 1795) című könyvben, Janagida arra következtetett, hogy a szót a modernkorig köznévként használták. Nara és Naro is ennek változatai. És valójában, a fentiek alapján kétféle módon is lehet írni Narát: 平, vagy 平城. A teóriát a Nihon Kokugo Daidzsiten (a legnagyobb japán nyelvű szótár), különböző helynevek szótárai[3] és Nara történelemkönyvei is elfogadták, valamint napjainkban ezt tekintik a legvalószínűbbnek.
  • Az, hogy Nara a nara (tölgyfafélék) szóból származik, a második leggyakoribb vélemény. Ezt az elképzelést egy Josida Togo[4] nevű nyelvész ajánlotta. A tölgyfafélék ezen elnevezése már a 7-8. századi Manjósúban és a 715-ös Harima no kuni Fudokiban is előfordult.
  • Ezentúl, vannak feltételezések, miszerint a koreai eredetű nara (나라: ország, nemzet, királyság) szóból származtatták Nara nevét. Ezt egy nyelvész, Macuoka Sizuo[5] vetette fel. A régi koreai nyelvben – annak ellenére, hogy pár szótár kivételével szinte semmi nem maradt fent – a nara szó először a késői 15. században jelent meg, olyan könyvekben mint a Yongbieocheonga (1447), a Wolinseokbo (1459) vagy a Beophwagyeongeonhae[6] (1463). Arra azonban nincs bizonyíték hogy a szó létezett volna a 7. században. Ezek a könyvek a narah (나랗) szót használták, ami a nara régi formája a koreai nyelvben, s ennek még régebbi formája valószínű, hogy a narak volt. Beckwith szerint a koreai narak a késő középkori kínai nrak (壌, föld) szóból ered, de nincs kapcsolatban a Goguryeo-ban beszélt koreai nyelvvel vagy a japán na-val.[7] Valamint a következő elmélet: Kuszuhara azt mondja, hogy ez a feltevés nem áll kapcsolatban azzal a ténnyel, hogy rengeteg helyet neveztek el hasonlóan (Nara, Naru vagy Naro), ezen a Narán kívül.[8]
  • Végül pedig egy olyan feltevés is létezik, ami azt mondja, hogy az elnevezés kapcsolatban áll a tunguz na-val. Néhány tunguz nyelvben, mint például az Örökben (és valószínűleg a Goguryeo-i koreaiban) a na szó földet, területet jelent.

Történelem

Fő szócikkek: Nara prefektúra, Nara-kor és Heidzsó palota

Nara Japán fővárosa volt a Nara-kor idején, 710 és 784 között, emellett a Nara-kor névadója is. Az eredeti várost, Heidzsókjót, a kínai Tang-dinasztia fővárosáról, Csanganról (a mai Hszian) mintázták.

Nara templomai – együttes nevükön Nanto Sicsi Daidzsi – erősek maradtak a főváros 794-es Heian-kjóba költöztetésének ellenére is. Nara 2010-ben ünnepelte 1300. évfordulóját annak, hogy Japán császári fővárosa lett.[9]

Modern Nara

A modern korban, a prefektúrai kormányzás központjaként, Nara helyi kereskedelmi és kormányzási központtá fejlődött, amit aztán 1989. február 1-én hivatalosan is bejegyeztek.

2022. július 8-án a városban meggyilkolták Abe Sinzót, a szigetország korábbi miniszterelnökét.

Földrajz

Nara városa a Nara prefektúra északi végében fekszik, északról közvetlenül határos Kiotó prefektúrával. A legújabb egyesítések eredményeképpen, 2005. április 1-én Narához csatoltak két falut is, Cugét és Cukigaszét. A város mára már közvetlenül határos Mie prefektúrával, keletről. A teljes terület 276,84 négyzetkilométer.

Nara belvárosa az egykori Heidzsó Palota keleti részén fekszik, a megszállott, északi részt Gekjónak (外京) nevezik, ami szó szerinti értelemben a külső főváros. A legtöbb közhivatal (községi hivatal, Nara prefektúra kormánya, Narai Rendőrfőkapitányság stb.) Nidzsó-ódzsiben (二条大路) található, míg Nara irodái és az országos bankok Szandzsó-Ódzsiben (三条大路).

A város legmagasabb pontja a Kaigahira-jama csúcsa, 822 méter magasan (Cugehajama-cso kerület), a legalacsonyabb pedig tengerszint feletti magasság szerinti 56,4 méter magasan az Ikeda-cso kerületben található.

Éghajlat

Az éghajlat általában mérsékelt, de jelentős különbségek vannak az északnyugati medence területén, valamint a prefektúra hegyes területein.

A medence éghajlata szárazföldre jellemző, magasabb napi hőmérséklet-eltéréssel, és különbséggel a nyári és a téli hőmérsékletek között. A téli hőmérsékletek általában 3 és 5 °C közöttiek, a nyári pedig 25 és 28 °C közötti. A legmagasabb nyári hőmérséklet közel 35 °C. A Narai Meteorológiai Obszervatórium feljegyzései alapján 1990 óta egyetlen év sem volt, amikor több mint 10 napig esett volna a hó.

Az éghajlat a prefektúra többi részén, főleg délen, -5 °C is lehet télen. Erős esőzések nyáron fordulnak elő. Az éves csapadékmennyiség 3 000 és 5 000 mm közötti, amellyel nem csak Japán, hanem az egyenlítői övezeten kívül, a világ egyik legcsapadékosabb területe.

A tavaszi és őszi hőmérséklet mérsékelt és kellemes. A hegyvidékeken, Josinóban már régóta népszerű a cseresznyefa-virágzás, s annak megtekintése. Ősszel, a fa lombjának hullásakor, a déli hegyek szintén kedvelt helyeknek számítanak.

Demográfia

2005-ben a város becsült lakossága 373 189 fő volt, a népsűrűség 1 348 fő/km², 147 966 háztartással. 3 000 regisztrált külföldi él a városban, koreaiak valamint kínaiak a legnagyobb számban, körülbelül 1 200 és 800 fővel. Végül pedig 1 200 szarvas élt Narában 2005-ben.

Látványosságok

  • Buddhista templomok
    • Tódaidzsi és Nigacu-dó
    • Szaidai-dzsi
    • Kófuku-dzsi
    • Gangó-dzsi
    • Jakusidzsi
    • Tósódai-dzsi
    • Sinjakusi-dzsi
    • Daian-dzsi
    • Endzsó-dzsi
    • Rjószen-dzsi
  • Sintó szentélyek
    • Kaszuga szentély
  • Egykori császári palota
    • Heidzsó palota
  • Egyéb látványosságok
    • Kaszugajama őserdő
    • Naramacsi
    • Nara Nemzetközi Múzeum
    • Nara Park
    • Nara Hotel
    • Iszuien kert
    • Szaruszava tó
    • Vakakusza hegy
    • Jagjú

Szarvasok Narában

Szarvasok Narában ősszel

A Kaszuga szentély legendája szerint a misztikus Takemikazucsi isten egy fehér szarvason érkezett Narába, hogy vezesse az újonnan épült fővárost, Heidzsó-kjót. Azóta a szarvasokra mennyei állatokként tekintenek, akik védik a várost és az országot.

Szelíd szikaszarvasok járkálnak a városban, főleg a Nara Parkban. A helyszínen sika szembeit (szarvas keksz) lehet vásárolni, amivel a látogatók meg tudják etetni a szarvasokat.

Oktatás

2005-ben 16 középiskola és 6 egyetem volt Narában.

Egyetemek

A Narai Nőegyetem az egyike a két nemzetközi nőegyetemnek Japánban.

Általános és középiskolák

Állami iskolák

Az állami általános és alsó középiskolákat Nara működteti.

Az állami középiskolákat Nara prefektúra működteti.

Magániskolák

Narában található a Tódaidzsi Gakuen nevű magániskola, amit 1926-ban alapított a megegyező nevű templom.

Nemzetközi kapcsolatok

Testvérvárosok

A hivatalos iratok alapján, Narának három testvérvárosa van Japánban, valamit hat külföldön.

Japánban

  • Dazaifu, Fukuoka
  • Kórijama, Fukusima
  • Obama, Fukui

Japánon kívül

  • Canberra, Ausztrália
  • Gyeongju, Korea
  • Toledo, Spanyolország
  • Versailles, Franciaország
  • Xi'an, Kína
  • Yangzhou, Kína

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nara, Nara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. 推計人口調査/奈良県公式ホームページ. (Hozzáférés: 2021. március 31.)
  2. 柳田国男 Janagida Kunio (1936), 『地名の研究』, (The Study of Place Names), 古今書院, 217-219. oldal].
  3. 楠原佑介 Kuszuhara Júszuke (1981), 『古代地名語源辞典』 (Ősi helynevek etimológiájának szótára), 東京堂出版.
  4. 吉田東伍 Yosida Tógo (1907), 『大日本地名辞書 上巻』 (A Nagy Japán helységneveinek szótára, Fuzambo), 冨山房, 190-191. oldal
  5. 松岡静雄 編 Macuoka Sizuo (1929), 『日本古語大辞典』 (A Régi Japán nagy szótára), 刀江書院, 955. oldal
  6. 劉昌惇 (1964), 李朝語辭典 (A Joseon dinasztia szavainak szótára), 延世大学校出版部.
  7. Beckwith (2007): Koguryo, a japán nyelv kontinentális rokonai, Brill Academic Kiadó, 2007, 176. oldal
  8. Kusuhara (1981)
  9. Tabucsi, Hiroko. „Boldog 1300. évfordulót Nara, Japán”, The New York Times 

További információk