Kantó
A mai világban a Kantó olyan téma, amely minden korosztályban, nemzetiségben és életstílusban felkelti az érdeklődést és a figyelmet. Akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területre gyakorolt hatása miatt, a Kantó-nek sikerült felkelteni a világ több millió emberének figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kantó különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, időbeli alakulását és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Kantó eredetétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat, elmélkedéseket és felfedezéseket generál.
| Kantó | |
 é. sz. 36° 10′, k. h. 139° 47′36.166667°N 139.783333°EKoordináták: é. sz. 36° 10′, k. h. 139° 47′36.166667°N 139.783333°E | |
| Népesség | |
| Népszámlálás szerint | 43 284 547 fő (2017. okt. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32 423,9 km² |
| Időzóna |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kantó témájú médiaállományokat. | |
Kantó (japánul 関東地方, Kantó-csihó) Japán egyik földrajzi régiója, Japán legnagyobb szigetén, a Honsún terül el. A régió magába foglalja Nagy Tokió Agglomerációt és hét prefektúrát: Gunma, Tocsigi, Ibaraki, Szaitama, Tokió, Csiba, és Kanagava. Kantó hegyes-dombos vidéken terül el, mint Japán nagy része, területe 32.423 km2. 2009-es hivatalos becslések szerint a Kantó prefektúrában a népesség 42.053.000 fő volt, ez Japán teljes népességének hozzávetőleg egyharmadát tette ki, míg a népsűrűség 1297 fő/km2.[1]
Története
Az Edo-korban Kantó a modern fejlődés központja lett. Japán újkori történelmének vízválasztó pillanata volt az 1923-as nagy kantói földrengés. A rengés következtében több mint 100 000-en meghaltak, Tokió és Jokohama nagy része elpusztult.
Ez volt Japán második legnagyobb földrengése. A második világháborúban a Coronet hadművelet célja lett volna elfoglalni Honsú szigetét, a tervek szerint Kantónál, a fővárostól délre kellett volna kezdődnie az Y-Day-nek, 1946. március 1-jén.
