Hirosima

Ebben a cikkben a Hirosima elemet elemezzük részletesen, ez egy olyan releváns téma, amely az elmúlt években számos ember figyelmét felkeltette. A következő néhány sorban a Hirosima-hez kapcsolódó különböző szempontokat részletesen megvizsgáljuk, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Jelentését, gyakorlati alkalmazásait, valamint a különféle területekre gyakorolt ​​​​hatásait megvizsgáljuk. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Hirosima-et, és széleskörű és objektív képet adjunk erről a nagy érdeklődésre számot tartó témáról.

 A településen világörökségi helyszín található 
Hirosima (広島市)
Hirosima címere]]
Hirosima címere		 Hirosima zászlaja]]
Hirosima zászlaja
Egyéb jelképek
FaCinnamomum camphora
VirágNerium oleander
Közigazgatás
Ország Japán
RégióCsúgoku
PrefektúraHirosima prefektúra
PolgármesterTadatosi Akiba
Irányítószám  730-8586
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 198 021 fő (2021. febr. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület905,01 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°EKoordináták: é. sz. 34° 23′ 07″, k. h. 132° 27′ 19″34.385250°N 132.455306°E
Elhelyezkedése Hirosima térképén
Elhelyezkedése Hirosima térképén
Hirosima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Története

A kastély kapuja

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak. 1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt.

Az atomtámadás

Bővebben: Hirosima és Nagaszaki bombázása
Hirosima az atomtámadás után

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról nevezték el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak, vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15±20% kilotonna TNT-egyenértékű robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és jellegzetes formájú, gomba alakú füstfelhő („gombafelhő”) kialakulásával kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

A város egyik nevezetessége is a háborúhoz köthető, az Atombomba-dóm.

Földrajza

Japán kikötőváros a Honsú sziget délnyugati a Szeto-beltenger öblének északi partján.[2] A várostól északra Csúgoku hegység, délre pedig a Japán-beltengerre néző Sikoku sziget található.[3]

Klíma

A település éghajlata speciálisnak tekinthető a hegyvonulatok védelme és a zárt beltenger hatásai miatt. Télen kevés a csapadék és enyhe a hőmérséklet, havazás ritka a tengeri szorosokon áramló hideg levegő hatására. Tavasszal az átvonuló ciklonok növelik a csapadék mennyiségét.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1889 és 2021 között
Lakosok száma
83 387
137 197
992 736
1 093 707
1 134 134
1 154 391
1 256 301
1 202 000
1 198 555
1 198 021
1889194519801990200020052014201620172021
Adatok: Wikidata

Közlekedése

1961 óta van repülőtere.

Ipara

Élelmiszer ipar szempontjából halászati központ, konzervipar fejlett. Nehézipara kikötő és védett hely miatt gép-, hadi-, hajóépítő ágazatokat foglal magában. Könnyűipara a környezeti alapanyagok miatt textil- és fafeldolgozáson alapul.[2]

A város leghíresebb iparvállalata az 1920-ban Toyo Cork Kogyo Co., Ltd néven alakult, 1927-től Toyo Kogyo Co., Ltd néven működő cég, amely 1931-től gyárt gépkocsikat, a Jujiro Matsuda (magyar átírással Macuda Dzsudzsiro) cégalapító és Ahura Mazda zoroasztrikus istenség (a „Bölcsesség Ura”) nevéből képzett Mazda (ejtsd kb. „madzüda”) néven, amely 1984 óta a cég hivatalos elnevezése is.[5] Jelenleg is a két hirosimai gyáregységben készülnek a Mazda MX-5 modellek és különböző városi terepjárók (CX-30, CX-5, CX-9, 2023 decemberéig a CX-8 is).[6]

Irodalom

  • Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
  • Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
  • Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
  • Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

Jegyzetek

  1. ↑ 広島県人口移動統計調査
  2. ↑ a b
  3. ↑ [ (Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   65.oldal K3 szelvény]
  4. ↑ 15. oldal Seto beltengeri régió 20. oldalon 13. ábra Hiroshima hőmérséklet és csapadék adatai havi bontásban, 1981-2010 Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék, A japán szigetek időjárási és éghajlati sajátosságai Szakdolgozat Készítette: Szegő Judit Témavezető:Dr. Weidinger Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2020.
  5. ↑ Hiroshima: City of Peace. (Hozzáférés: 2024. március 8.)
  6. ↑ Hiroshima (Mazda factory). (Hozzáférés: 2024. március 8.)

További információk

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.