Mitterpacher József

A modern világban a Mitterpacher József olyan téma, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. Mind az üzleti, mind a személyes szférában a Mitterpacher József meghatározó tényező, amely a mindennapi élet számos aspektusát befolyásolja. A technológia fejlődésével és a társadalmi változásokkal a Mitterpacher József állandó vita témája lett, amely ellentmondó véleményeket és mély elmélkedéseket generált a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben a Mitterpacher József különböző szempontjait és elemzéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy jobban megértsük a jelenlegi valóságunkra gyakorolt ​​hatását.

Mitterpacher József
SzületettMitterbacher József
1739. február 14.
Bellye
Elhunyt1788. március 24. (49 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus,
bölcseleti és teológiai doktor,
egyetemi tanár

Mitternburgi Mitterpacher József, születési nevén Mitterbacher József (Bellye, 1739. február 14. – Pest, 1788. március 24.) római katolikus pap, jezsuita szerzetes, matematikus, bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár

Pályafutása

Mitterbacher Ignác és Lentz Johanna fia, Mitterpacher Lajos öccse volt. A Mitterpacherek 1752. június 19-én kapták meg a magyar nemességet (már Ignác halála után özvegye és leszármazói). Többek között a jezsuiták pécsi iskolájában tanult.[1] 1753. október 14-én belépett a jezsuita rendbe s tanulmányai végeztével tanárként működött. 1766-ban Grazban szentelték pappá. 1768–1773-ban a bécsi Theresianum kormányzója volt.

A rend feloszlatása (1773) után a nagyszombati, majd budai, illetőleg onnan Pestre helyezett tudományegyetem bölcsészeti karán a matematika (1773–1774), majd a matematikus-, illetőleg mérnökképzés fejlesztése érdekében felállított felsőbb matematika tanszék tanára volt haláláig. 1776-1777 között a bölcsészeti kar dékánja, 1780-1781 között az egyetem rektora volt.

1785-ben részt vett a bölcsészettudományi kar keretében létrehozott Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico-Practicum) megszervezésében és egyik legfontosabb tárgyának, a felsőbb matézisnek (matheseos sublimioris, a fizikának) és a felsőbb mennyiségtannak az előadója volt. Kéziratban maradt munkáját utóda, Pasquich János adta ki. 1784. január 18-án kelt végrendeletében 200 forintot hagyományozott a pesti egyetem bölcseleti karára, hogy kamatai szegény beteg katolikus hallgatók segélyezését szolgálják.

Művei

  • Panegyricus[2] divo Franc. Xav. dictus. Oratore Car. L. B. de Perényi, Philos. 1. an. aud., deferente… Tyrnaviae, 1776
  • Unterricht in der mathematischen Analysis und Maschinenlehre. I. Band enthaltend die Buchstaben-Rechenkunst und die so genannte Analysis endlicher Grössen, wie sie in seinen Papieren Herr Joseph Mitterpacher von Mitterburg hinterlassen hat. Herausg. von Johann Pasquich. Tábla rajzzal. Leipzig, 1790

Jegyzetek

  1. ↑ A mai Nagy Lajos Gimnázium elődjében
  2. ↑ A panegyricus műfaja.

Források

Irodalom

  • Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. Budapest, 1954
  • Szerdahelyi Aloysius: Memoria Jos. Mitterpacher. Budae, 1788