Ebben a cikkben a Kéri Bálint lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől a mai hatásig minden korosztályban nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül foglalkozunk a Kéri Bálint-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legjelentősebb szempontokkal, széles és gazdagító perspektívát biztosítva az olvasónak. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a hatását különböző területeken, a kultúrától a tudományig, beleértve a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját. Végső soron ez a cikk a Kéri Bálint-re és annak fontosságára kíván rávilágítani a mai világban.
Kéri Bálint | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kéri Bálint |
Született | 1712. március 17. Nagyszombat vagy Lóc |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1764. július 12. (52 évesen) Pozsony |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Felavatás | 1740 |
Kéri Bálint (Nagyszombat vagy Lóc, 1712. március 17. – Pozsony, 1764. július 12.) bölcseleti és teológiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár.
1726-ban lépett a rendbe. 1740-ben szentelték pappá. A bölcseletet a bécsi egyetemen négy évig tanulta, majd a Theresianumban tanított. 1742-ben a Pázmáneum spirituálisa lett, majd 1748-ban Grazban dogmatikát tanított. 1749-től apostoli gyóntató volt, Rómába zarándokolt, ahol a magyar vezeklőkkel négy évet töltött. 1753-ban visszatérve Grazban a Szentírás magyarázatát egy évig és 1754-től Kassán az ágazatos hittant négy évig adta elő. 1758-tól Bécsben a tartományi kormányzó mellett három évig működött. 1761-től házfőnök volt Győrben és 1762. augusztus 20-tól a Nagyszombati Egyetem rektora. 1764-ben a rend mint képviselőjét a pozsonyi országgyűlésre küldötte.