Mikepércs

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Mikepércs
Mikepércs címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Timár Zoltán (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4271
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	5234 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	123,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 38′47.45, 21.63333333333347.450000°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 21° 38′47.45, 21.63333333333347.450000°N 21.633333°E
Mikepércs Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Mikepércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mikepércs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikepércs község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban. Elsődleges értéke a falusias környezete.

Fekvése

A főtér, este

A vármegye középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely, Debrecen központjától mintegy 10 kilométerre délre. A természeti szépségekben és megőrzött hagyományokban, értékekben gazdag település az Alföld és az Erdőspuszták határán fekszik, ezért is nevezik Erdőspuszta kapujának. Természeti környezete a tipikus alföldi tájból vezet át a változatos domborzatú, vadászható állatfajokban gazdag „erdős-pusztákra”.

A szomszédos települések: észak felől Debrecen, délkelet felől Hajdúbagos, dél felől Sáránd, nyugat felől Hajdúszoboszló, északnyugat felől pedig Ebes.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 47-es főút, mely áthalad a belterületén. Határai közt nyugaton áthalad az M35-ös autópálya is, de annak itt nincs csomópontja, csak egy pihenőhelye.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonala érinti, és 2009-es bezárásáig áthaladt a területén a 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonal is. A két vonalnak két közös megállási pontja volt a határai között: Mikepércs megállóhely, a belterület délnyugati széle közelében, illetve Sáránd vasútállomás, a déli határszéle mellett, alig méterekre a névadó Sáránd északi határától. A megállóhely közúti elérését a 48 304-es számú mellékút tette lehetővé, míg a sárándi állomás közvetlenül a 47-es főút mellett található, így annak a közúti elérését a főút biztosítja.

Nevének eredete

Pesty Frigyes 1864-ben írt munkájában Mike vagy Kispércs néven említette, s szerinte nevét hajdani Mike és Pércsi nevű birtokosairól nyerte. A Mike név eredetét onnan magyarázza, „hogy e helység valaha görög kolónia lehetett, s minthogy igen kicsi helység volt, így ragadt rá a kis elnevezés, mely görög szó és amely kicsit jelent. A környék az 1800-as évek közepén még általánosan Kis Pércsnek, míg a régi iratok Mike Pércsnek írták”.

Története

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A 11-12. században Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a 14. század közepe után kezdték Mikepércsnek nevezni.

Nevét 1270-ben említette először oklevél Peerch néven, majd később: 1291-ben Belperch, 1318-ban Perch, 1322-ben Peeryrch, 1332-ben Perch alakban fordult elő.

Az 1200-as évek előtt a falu egyik része a már Anonymus által is említett Ohat nemzetség; Ohat (Huhot) kun vitéz nemzetségének birtoka volt. A család kihalása után, V. István király 1270-ben a falu másik részének földesurának, Csépának adományozta a területet. A család felvette a Pércsi családnevet, akik között többen viselték a Mike keresztnevet. Egyes vélemények szerint a Váradi regestrumban 1220-ban szereplő Mika bihari főispánnak neve kapcsolatos a községgel.

1378-ban a szomszéd falu földesurai, a Szepesiek elpusztították a falu nagy részét. A 15. században a közel 280 lakosú falu két részét Kispércsnek és Nagypércsnek hívták. Míg a falu egyik részében sokáig a Pércsi család maradt a földesúr, a település többi területének több birtokosa is volt (Bagossyak, Uporiak, Szaporiak, Csekeiek, ruszkai Dobók, Szepesiek).

A török megszállás Mikepércsnek is mély sebeket okozott. 1598-ban a falu néptelen volt. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Ekkor is többször cserélt birtokost a település, míg végül az erdélyi fejedelemhez került. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak.

A török elleni felszabadító háború ismét nagy károkat okozott a településen. A településen a 17. század végén tíz magyar családot számoltak össze. A Habsburg Birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de Bagossy Lászlónak is maradt benne birtoka. A 18. század elején a település a váradi káptalan birtokába került.

A 18. század közepén a lakosság számát 150-200 főre becsülték. A 19. század közepétől a betelepülők révén az eddigi református vallás mellé egyre több más vallású is került.

A világháborúk miatt, immár sokadjára nagymértékben lecsökkent a település lakossága.

Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le, könnyen megközelíthetővé teszi a néphagyományokban és egyedülálló kulturális értékekben gazdag települést.

Jelentős kulturális értékkel bír a „mikepércsi csárdás”, melyet évekig nem táncoltak, de az utóbbi években ismét felelevenítették ezt az értékes népi hagyományt, amely vitathatatlanul „hungarikum”.

Iskolája a Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény Községi és Iskolai Könyvtár.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Kerekes Ferenc	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Timár Zoltán	Fidesz
2006–2010		Fidesz
2010–2014		Fidesz
2014–2019		Fidesz-KDNP
2019–2024		Fidesz-KDNP

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	4405	4469	4480	5041	5276	5234
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,4%, református 31,9%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 31,3% (25% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24% volt református, 6,2% római katolikus, 3% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 25,2% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).

Látnivalók, érdekességek

Természet, környezet

Mikepércs természeti értéke a Nyárfáshegyi legelő, mely tájvédelmi körzet, a településhez rendkívül közel fekvő, vadászható fajokban gazdag erdősült terület. Több vízfolyás is található itt, ezen felül még egy halastó is van, melynek Rókás-tó a neve. Egyedi természeti értéke még a 250-300 évesre becsült 1000 éves tölgy vagy más néven Rákóczi-tölgy

Református templom

A református templom úrasztala

1793-ban épült az egyhomlokzatú tornyos református templom. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A templom tornya négy fiatornyos fazsindelyes, melynek megjelenése erdélyi hatású. Ehhez hasonló nagyon kevés van az országban. Az első egyházmegyei adat szerint 1763-ban már kőtemplom állott a mai templom helyén, illetve annak közelében. A református templom épületét  1791-ben kezdték építeni, ami két évig tartott. A templomot egyedivé teszi, a sudár, fazsindelyes, négy fiatornyos fatornya. Az Alföldön jellegzetes egyhajós, síkmennyezetű, oldalbejárós toldalékkal kialakított templom előtt kétemeletes, négyszögű torony áll. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. A torony háromszintes, három négyzetes toronytestből és négy fiatoronyból áll. A sisakokat és a fiatornyokat egy-egy gömbdísz koronázza. A toronysisak az erdélyi református fatemplomok hatását tükrözi. A Tiszántúlon az egyetlen ilyen templom, Erdélyben találhatók hasonmásai. A xx. században kétszer is felújították (1968,1980).1968-ban átépítették és újrazsindelyezték. A későbbi műemléki helyreállítás során visszaállították az eredeti tűzőrfigyelő körüljárót. Harangját 1718-ban öntötték Nagyváradon.

Kályhamúzeum

Kályhamúzeum

A település nevezetességei közé tartozik egy magánkézben lévő kályhagyűjtemény, melynek 65 darabja van, ezek közül a legrégebbi az 1800-as évek elején készült. A gyűjtemény öntöttvas kályhákból, kisebb öntöttvas tárgyakból áll, mint például vasaló, mozsár, lámpa, fogas, esernyőtartó; mind egyedi sajátosságú motívumokkal van díszítve. Az öntvényeken kívül megtalálhatók még a régi paraszti élet használati tárgyai: köcsög, sütőlapát, favilla, vászonfazék, mángorló, tejes edények, szakajtó kosár. A kályhák nagy része a régi Magyarország területeiről származnak. Van közöttük nagrádi, kaláni, hisnyóvizi, ruszkabányai, aninai, frieglandi, polhai és munkácsi is. A múzeum címe: 4271 Mikepércs, Orosz I. u. 11.

Mikepércsi Nyári Fesztivál

Nyári Fesztivál

Kiemelkedő nyári látványosság a településen a Nyári Fesztivál. Minden péntek és szombat délután koncertek, előadások várják a szórakozni vágyókat, míg szombat délelőtt „gyerekkorzó” várja a kicsiket játszóházakkal, kézműves-foglalkozásokkal és meseelőadásokkal. 2007-ben 130 előadót, 1000 fellépőt láthatott a 25 000 látogató. A 2006 óta megrendezésre kerülő rendezvénysorozat nemcsak a megyében, hanem az országban is egyedülálló, hiszen két hónapon át – július, augusztus – igényes szórakozást nyújt a településre látogatóknak. A teljesség igénye nélkül olyan együttesek léptek itt fel, min a Csík Zenekar, Beatrice, Bikini, Role, Transyl-mania, Magna Cum Laude zenekar, Irigy Hónaljmirigy vagy a PG Csoport, de színvonalas színházi és táncos produkciók, magyarországi és nagy magyarországi művészegyüttesek fellépései is színesítik a nyári estéket. A fesztiválnapokon, családi délelőtt keretében meseelőadással, gyerekprogramokkal is várják a látogatókat.

Mikepércsi csárdás

Karikázó

A helyi kulturális örökség ékköve a Béres András néprajzkutató által lejegyzett, lakodalmakban megfigyelt, a település táncosaihoz köthetően egyedi elemeket hordozó tánc. Az itteni csárdást a Debreceni Népi Együttes mutatta be világszerte a nagyközönségnek. A tánc felelevenítéséről a helyi művészeti iskola néptánc tanszakán gondoskodnak, azt gyermek és felnőtt néptánc csoportok is tanulják, táncolják. 2009. augusztus 15-én a mikepércsi falunapon a megye számos településéről érkeztek profi és amatőr táncosok, hogy elsajátítsák ezt a jellegzetes, szép koreográfiát. 322 fő járta egyszerre Guinness-rekordkísérlet céljából, végül a település magyar rekordot állított fel ezzel a produkcióval. A település egyedi tánca, mely már országosan is elismert, a nemzeti örökség részévé is válhat.

Mikepércsi úri hímzés

Az egyik úri hímzés részlete

A mikepércsi református gyülekezet tulajdonában található 2 darab úri hímzés, melyek az 1757-es, és az 1763-as évben készültek. Ezeket az értékes mintákat P. Szalay Emőke jelentette meg az Úri hímzések Hajdú-Biharban című kiadványában. A terítőket 2005-ben fedezte fel Kormányos Lászlóné mikepércsi hímző-viseletvarró népi iparművész, a Mikepércsi Hímzőkör vezetője, és szakkörösei segítségével elevenítették fel. Először a fehér és ezüst fonallal kivarrt terítőt, aztán az arany fonallal készítettet dolgozták fel. Később a református templomba és a gyülekezeti házba készítettek terítőket, drapériákat, kehely- és kenyértakarókat.

„Rongyos fickó”

Régi paraszti étel. Házilag gyúrt, nyújtott tészta, amit zsírral, borssal lekentek, felcsavartak, majd sütőben sütötték aranysárgára. Amikor el akarták fogyasztani, ujjnyi-félujjnyi (nagyjából 5 centiméteres) darabokra tördelték, leforrázták sós vízzel és túrót szórtak rá. Sós levesek betéttésztájaként is használták a lebbencs helyett. A fiatalok már kevéssé ismerik ezeket a jellegzetes falusi ételeket, amelyek laktatóak, ízletesek voltak.

„Ezeréves” tölgy

Az „Ezeréves” tölgy

A Nyárfás legelő a Hajdúsági Tájvédelmi körzet őrzött, féltett kincse. A legelőn változatos, védett növényféleségek találhatók, rovarvilága rendkívül gazdag. A legelő melletti erdőségben található a szintén védett „Ezeréves” tölgy. A Debrecent Nagyváraddal összekötő kereskedelmi út mentén, a falutól keletre lévő erdőség déli szegletében áll az öreg fa, a ma már csak Hajdúbagosig vezető erdei út mentén. A Rókás–tó néven kialakított horgásztó felé haladva közelíthetjük meg, amit a falutól táblák jeleznek. Az idős egyedülálló kocsányos tölgy (Quercus robur) a térség legöregebb fája, egy korábban kiterjedtebb erdőség végből megmaradt beszédes tanúja. A helyi lakosság Rákóczi-fa néven is emlegeti. Állapota jó, bár korábban két nagy ága is lehasadt. 2006-ban a magassága 25 méter körüli volt, a törzsátmérőjét pedig 516 centiméternek mérték. A fa egyike a vármegye legidősebb fáinak, 1981 óta védett. Valós kora pontosan nem, ismert, de meghaladhatja a 300 évet is. Az „Ezeréves tölgy” és környéke a természetkedvelők, a mikepércsi, valamint a szomszéd települések iskoláinak kedvelt kiránduló helye és a település lovastúra-útvonalainak egyik kiindulópontja is.

Mikepércsi Vándor-Ló útvonal

Az országos Alföldi Kéktúra útvonalához csatlakozik a Vándor-Ló útvonal, mely két szakaszból áll; a Mikepércsről a Debrecenhez tartozó Vekeri-tó felé vezető, zöld jelölésű szakaszon lovas tanya várja az érdeklődőket, majd ezt követően tehetünk változatos tájakon át sétát Debrecen kiránduló övezete felé. A Mikepércsről Hajdúbagosra vezető sárga jelölésű szakaszon juthatunk el a település természeti kincséhez, a Rákóczi, vagy ahogy a helyiek nevezik, az „Ezeréves” tölgyhöz, a Rókás horgásztavakhoz, és a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátumhoz.

Ismert személyek

• Itt született Piacsek András (1896-1972) magyar állattenyésztő, szakpolitikus

Testvértelepülések

• Nagygalambfalva (Erdély, Székelyföld)

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Akadémia, 1963) ISBN 963 05 4200 5

Jegyzetek

1. ↑ a b Mikepércs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ A mikepércsi csárdás
4. ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
6. ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
7. ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
8. ↑ Mikepércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
9. ↑ Mikepércs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
10. ↑ Mikepércs települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. ↑ Mikepércs Helységnévtár
13. ↑ Mikepércs Helységnévtár

További információk

• http://www.mikepercs.hu
• Mikepércs az utazom.com honlapján

Hajdú-Bihar vármegye települései
Megyei jogú város	Debrecen
Városok	Balmazújváros Berettyóújfalu Biharkeresztes Derecske Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúhadház Hajdúnánás Hajdúsámson Hajdúszoboszló Kaba Komádi Létavértes Nádudvar Nyíradony Polgár Püspökladány Téglás Tiszacsege Vámospércs
Nagyközségek	Bagamér Csökmő Egyek Földes Hosszúpályi Nagyrábé Nyírábrány Pocsaj Sárrétudvari Zsáka
Községek	Álmosd Ártánd Bakonszeg Báránd Bedő Berekböszörmény Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Bocskaikert Bojt Darvas Ebes Esztár Folyás Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúszovát Hencida Hortobágy Kismarja Kokad Konyár Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog Mezőpeterd Mezősas Mikepércs Monostorpályi Nagyhegyes Nagykereki Nyíracsád Nyírmártonfalva Sáp Sáránd Szentpéterszeg Szerep Tépe Tetétlen Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Váncsod Vekerd

A Derecskei járás települései
Derecske · Esztár · Hajdúbagos · Hosszúpályi · Kismarja · Kokad · Konyár · Létavértes · Mikepércs · Monostorpályi · Pocsaj · Sáránd · Tépe

Hajdú vármegye települései
Hajdúböszörmény · Hajdúnánás · Hajdúszoboszló
Hajdúböszörményi járás: Alsójózsa · Felsőjózsa · Hajdúdorog · Hajdúhadház · Téglás
Hajdúszoboszlói járás: Földes · Hajdúszovát · Kaba · Nádudvar · Püspökladány · Tetétlen
Központi járás: Balmazújváros · Egyek · Hajdúsámson · Mikepércs · Tiszacsege · Vámospércs