Megyei város (polgári korszak)

Napjainkban a Megyei város (polgári korszak) nagyon fontos téma a mai társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Megyei város (polgári korszak) sok ember számára vált érdekessé. Legyen szó szakmai, személyes vagy tudományos területen, a Megyei város (polgári korszak) olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette, és amelyről számos alkalommal vitatkoztak és vitatkoztak. Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Megyei város (polgári korszak) témájában, és feltárjuk a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​​​hatásait.

Ez a szócikk az 1929 és 1950 között létezett városkategóriáról szól. Hasonló címmel lásd még: megyei városok a tanácsrendszerben, 1971 és 1990 között.

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk szerint az addigi rendezett tanácsú városok elnevezése megyei városra változott. Az elnevezés arra utalt, hogy e városok, ellentétben a törvényhatósági jogú városokkal, valamely vármegyéhez tartoztak. A módosítás a városok belső közigazgatási szervezetének átalakításával, a városi tanácsok megszüntetésével függött össze, a korábban testületileg intézett ügyek nagy részét ezentúl a polgármester személyesen intézte.

Megyei városok 1930–1950

1930 és 1950 között összesen 78 település viselte a megyei városi rangot, közülük 35 mindvégig.

Az 1930-ban megyei várossá alakult rendezett tanácsú városok száma 45 volt. Közülük Hajdúhadház 1935-ben elveszítette ezt a címet, Pestszentlőrinc viszont 1936-ban nyerte el, így 1938-ig ismét 45 volt a számuk.

1938 és 1941 között Magyarország négy alkalommal szerzett vissza a trianoni békeszerződéssel elszakított területeiből egyes részeket. A visszatért területeken 1918-ban kilenc törvényhatósági jogú város volt (beleértve a kettéosztott Komáromot is) és 27 rendezett tanácsú város. Az előbbiek mindegyike visszakapta törvényhatósági jogállását, Komárom két része pedig ismét egyesült. Az egykori rendezett tanácsú városok Jolsva és Kolozs kivételével megyei várossá alakultak, Ungvár azonban hamarosan átalakult törvényhatósági jogú várossá. A Romániától visszatért területen két új megyei város is alakult: Bánffyhunyad és Nagyszalonta. Az átszervezések eredményeként tehát 1944-ben a megnagyobbodott országterületen összesen 70 megyei város volt.

1945-ben visszaálltak az 1937 végén érvényes határok és a megyei városok köre is az akkori, így számuk ismét 45 lett. A következő öt év során 5 település alakult megyei várossá, viszont 3 megyei város törvényhatósági jogú város lett, majd 1950. január 1-jén, Nagy-Budapest létrehozásával 7 megyei várost Budapesthez csatoltak. Mindezek eredményeképpen 1950 nyarán, amikor a tanácsrendszer bevezetésével e rang megszűnt, a megyei városok száma 40 volt.

A trianoni országhatárokon belül

Név Vármegye
Balassagyarmat Nógrád és Hont[1]
Békéscsaba[2] Békés
Budafok[3] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Cegléd Pest-Pilis-Solt-Kiskun[4]
Csepel[3][5] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Csongrád Csongrád
Eger Heves
Esztergom Komárom és Esztergom[6]
Gyöngyös Heves
Gyula Békés
Hajdúböszörmény Hajdú[7]
Hajdúhadház[8] Hajdú
Hajdúnánás Hajdú[7]
Hajdúszoboszló Hajdú[7]
Hatvan[9] Heves
Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Kalocsa Pest-Pilis-Solt-Kiskun[11]
Kaposvár[12] Somogy
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Kiskunfélegyháza Pest-Pilis-Solt-Kiskun[11]
Kiskunhalas Pest-Pilis-Solt-Kiskun[11]
Kispest[3] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Komárom[13] Komárom és Esztergom[6]
Kőszeg Vas
Makó Csanád, Arad és Torontál[14]
Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Mohács Baranya
Mosonmagyaróvár[15] Győr, Moson és Pozsony[16]
Nagykanizsa Zala
Nagykőrös Pest-Pilis-Solt-Kiskun[4]
Nyíregyháza Szabolcs és Ung[17]
Orosháza[18] Békés
Ózd[5] Borsod-Gömör[19]
Pápa Veszprém
Pestszenterzsébet[3][20] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Pestszentlőrinc[3][21] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Rákospalota[3] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Salgótarján Nógrád és Hont[1]
Sátoraljaújhely Zemplén[19]
Szekszárd Tolna
Szentendre Pest-Pilis-Solt-Kiskun[4]
Szentes Csongrád
Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Szombathely[12] Vas
Tatabánya[22] Komárom-Esztergom[23]
Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok[10]
Újpest[3] Pest-Pilis-Solt-Kiskun
Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun[4]
Veszprém Veszprém
Zalaegerszeg Zala

Az 1938 és 1945 között visszaszerzett területeken

Név Honnan Mikor Vármegye
Beregszász Csehszlovákiától 1938 Bereg[24]
Érsekújvár Csehszlovákiától 1938 Nyitra és Pozsony[25]
Komárom (észak)[26] Csehszlovákiától 1938 Komárom
Léva Csehszlovákiától 1938 Bars és Hont[27]
Losonc Csehszlovákiától 1938 Nógrád
Munkács Csehszlovákiától 1938 Bereg[24]
Rimaszombat Csehszlovákiától 1938 Gömör és Kishont
Rozsnyó Csehszlovákiától 1938 Gömör és Kishont
Ungvár[28] Csehszlovákiától 1938 Ung
Bánffyhunyad[29] Romániától 1940 Kolozs
Beszterce Romániától 1940 Beszterce-Naszód
Csíkszereda Romániától 1940 Csík
Dés Romániától 1940 Szolnok-Doboka
Felsőbánya Romániától 1940 Szatmár
Gyergyószentmiklós Romániától 1940 Csík
Kézdivásárhely Romániától 1940 Háromszék
Máramarossziget Romániától 1940 Máramaros
Nagybánya Romániától 1940 Szatmár
Nagykároly Romániától 1940 Szatmár
Nagyszalonta[29] Romániától 1940 Bihar
Sepsiszentgyörgy Romániától 1940 Háromszék
Szamosújvár Romániától 1940 Szolnok-Doboka
Szászrégen Romániától 1940 Maros-Torda
Székelyudvarhely Romániától 1940 Udvarhely
Szilágycseh Romániától 1940 Szilágy
Zilah Romániától 1940 Szilágy
Magyarkanizsa Jugoszláviától 1941 Bács-Bodrog
Zenta Jugoszláviától 1941 Bács-Bodrog

Jegyzetek

  1. ↑ a b 1938–45-ben Nógrád, 1945–50-ben Nógrád-Hont, 1950-ben Nógrád megye
  2. ↑ 1948-ban törvényhatósági jogú várossá alakult
  3. ↑ a b c d e f g 1950-ben Budapesthez csatolták
  4. ↑ a b c d 1950-ben Pest megye
  5. ↑ a b 1949-ben alakult megyei várossá
  6. ↑ a b 1938–45-ben Esztergom, 1945–50-ben Komárom-Esztergom, 1950-ben Komárom megye
  7. ↑ a b c 1950-ben Hajdú-Bihar megye
  8. ↑ 1935-ben városi rangját feladva nagyközséggé alakult
  9. ↑ 1945-ben alakult megyei várossá
  10. ↑ a b c d e f 1950-ben Szolnok megye
  11. ↑ a b c 1950-ben Bács-Kiskun megye
  12. ↑ a b 1945-ben törvényhatósági jogú várossá alakult
  13. ↑ 1939 és 1945 között törvényhatósági jogú város volt, újraegyesülve az északi városrésszel
  14. ↑ 1945–50-ben Csanád, 1950-ben Csongrád megye
  15. ↑ neve 1939-ig Magyaróvár, amikor Mosonnal egyesült Mosonmagyaróvár néven
  16. ↑ 1945–50-ben Győr-Moson, 1950-ben Győr-Sopron megye
  17. ↑ 1938–50-ben Szabolcs, 1950-ben Szabolcs-Szatmár megye
  18. ↑ 1946-ban alakult megyei várossá
  19. ↑ a b 1950-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  20. ↑ neve 1932-ig Pesterzsébet volt
  21. ↑ 1936-ban alakult megyei várossá
  22. ↑ 1947-ben alakult megyei várossá
  23. ↑ 1950-ben Komárom megye
  24. ↑ a b 1939–40-ben Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye
  25. ↑ 1918 előtt Nyitra vármegye
  26. ↑ 1939-ben újraegyesülve a déli városrésszel törvényhatósági jogú várossá alakult
  27. ↑ 1918 előtt Bars vármegye
  28. ↑ 1939-ben törvényhatósági jogú várossá alakult
  29. ↑ a b 1918 előtt nem volt város