Budafok

Budafok
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
A Savoyai Jenő tér, háttérben a katolikus templommal
Budafok zászlaja
Budafok zászlaja
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületBudapest XXII. kerülete
Alapítás ideje1739 (a mai településé)
Városhoz csatolás1950
Korábbi rangjamegyei város
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség26 782 fő (2001) +/-
Népsűrűség622,84 fő/km²
Terület43 km²
Elhelyezkedése
Budafok (Budapest) Budafok Budafok Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″47.42, 19.02833333333347.420000°N 19.028333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 12″, k. h. 19° 01′ 42″47.42, 19.02833333333347.420000°N 19.028333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.

Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A fővároshoz csatolása előtt hozzá tartozott az 1950-ben a XI. kerülethez csatolt Kelenvölgy városrész is.

Budafok története a középkorba nyúlik vissza, városi rangja ehhez képest igen fiatal volt, 1926-ban alakult rendezett tanácsú várossá.

Fekvése

Budapest déli részén a Duna jobb partján fekszik, a Tétényi-fennsík és a folyam közötti keskeny lapályon és részben a fennsíkon. Ide tartozik a Háros-sziget és Hunyadi-sziget is.

A mai városrész határai a Ringló út a Horogszegi határsortól, Méhész utca, a MÁV érdi vonala, Hosszúréti-patak, Duna folyam, Háros utca, Vöröskúti határsor, Horogszegi határsor a Ringló útig.

Közlekedés

Vasúti közlekedés

HÉV-közlekedés

Története

Budafok, a kálvária légi felvételen Budapest XXII. kerület címere, benne Budafok és Nagytétény címerével A református templom Budafok-Belváros 1976-1980 között épült lakótelepi házai (Háttérben a Csepeli víztorony)

Területén középkori falu állt, amely a török időkben elnéptelenedett. A 17. században, 1698-ban Savoyai Jenő birtoka lett (a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként), Promontorium néven, amely utal a szőlővel betelepített hegyfokra. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Így német és szerb lakosai a Tétényi-fennsík lejtőin virágzó szőlőkultúrát hoztak létre, amely 1886-tól 1910 körülig, a filoxéra pusztítása következtében szűnt meg. A szőlőt más gyümölccsel (őszibarackkal) pótolták és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött. Az addig Promontor nevet viselő nagyközség 1886-ban kapta a Budafok nevet. A közművek kiépítése a 19. század végén kezdődött. A kerület gazdaságában az élesztő- és pezsgőgyártás azóta is meghatározó szereppel bír. A fennsík kertvárosias negyedei alatt a római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek.

Budafok 1922-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Biai járásához tartozott, előtte 1898-ig a Pilisi alsó járáshoz. 1922-ben átsorolták a Budapest székhelyű Központi járásba, majd 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult.

A fővároshoz csatolás igénye először 1909-ben merült fel Bárczy István és Harrer Ferenc Nagy-Budapestről szóló tanulmányában. 1950. január 1-jével – több főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták. Nagy része az akkor alakított XXII. kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

Gazdaság

Nevezetességei

Nevezetes emberek

Itt született

Itt hunyt el

Rendezvények

Jegyzetek

  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Dél-Budai Közlekedési Honlap - dél-budai HÉV-ek története. . (Hozzáférés: 2011. február 23.)
  3. ↑ Joó Ernő - A budafoki pincék története
  4. ↑ A Budapest–Budafoki Református Egyházközség története. Budapest–Budafoki Református Egyházközség, 2019. . (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források

Commons:Category:Budafok A Wikimédia Commons tartalmaz Budafok témájú médiaállományokat.